Ebben a cikkben a Kálló (Huszti járás) lenyűgöző világában fogunk elmélyülni, amely téma az idők során számtalan ember érdeklődését és kíváncsiságát felkeltette. A Kálló (Huszti járás) a mindennapi élet különböző területein jelen van, a történelemtől a tudományig, a művészeten és a kultúrán keresztül. Ezen a vonalon megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek miatt a Kálló (Huszti járás) olyan téma, amely érdemes foglalkozni és részletesen elemezni. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig elmerülünk a felfedezés és a tudás útjában, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Kálló (Huszti járás) fontosságát és relevanciáját a minket körülvevő világban.
Kálló (Крайне) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) |
Járás |
|
Község | Huszt község |
Rang | falu |
Irányítószám | 90413 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 284 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Kálló (ukránul: Крайне) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Huszttól északkeletre fekvő település.
A Kálló helységnév ruszin víznévi eredetű, (1911: Kálló, Kálló patak, Каллів потік). A pataknév a ruszin-ukrán кал ’sár, mocsár’, каловий’ sáros, mocsaras’ szó származéka. A település Kálló nevét 1967-ben Крайне-re változtatták (ukrán крайнiй ’szélső, végső, legtávolabbi, távoli, messzi’
Kálló neve 1898-ban Kálló alakban volt említve. Későbbi névváltozatai: 1907-ben, 1913-ban és 1918-ban Kálló, 1944-ben Kállovó, Каллово (hnt.), 1967-ben Крайне, 1983-ban Крайне, Крайнеe.
A falu Lipcse település külterületi lakott helye volt, 2020-ig közigazgatásilag is hozzá tartozott.