Misztice
A mai világban a Misztice olyan téma, amely széles közönség figyelmét felkeltette. Akár történelmi jelentősége, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár személyes vonatkozásai miatt, a Misztice különböző területek érdeklődésének témája lett. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Misztice témáját, átfogó és részletes áttekintést nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy megértsék annak fontosságát és jelentését. Egy átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Misztice-hez kapcsolódó különböző szempontokat, gazdagító perspektívát kínálva, amely gondolkodásra és vitára ösztönöz. A Misztice eredetétől jelenlegi hatásáig olyan érdeklődést ébreszt, amely megérdemli, hogy részletesen foglalkozzunk vele, és ez a cikk ennek a tudás- és megértésigénynek a kielégítését célozza.
| Misztice (Імстичово) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Bilke község (2020. június 12. – ) |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1351 |
| Irányítószám | 90134 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2729 fő (200) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 251 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 17′ 43″, k. h. 23° 11′ 49″48.295278°N 23.196944°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 43″, k. h. 23° 11′ 49″48.295278°N 23.196944°E | |
 Misztice
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Misztice témájú médiaállományokat. | |
Misztice (ukránul: Імстичово , szlovákul: Imstice) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban. A település Bilke községhez tartozik.
Fekvése
Ilosvától keletre, Nagyszőlőstől 28 km-re északkeletre, a Nagyszőlősi-hegység nyugati oldalán, a Borzsa folyó bal partján fekvő település.
Története
Misztice és környéke már az őskorban lakott volt, határában bronzkori leletek kerültek elő.
15. században a bilkei uradalomhoz tartozott és ekkor birtokosai voltak a Bilkei, az Ilosvay, és a Lipcsei családok.
A 16. században a Kisfalusi és Zékány családok birtoka volt, de birtokosa volt ekkor a Dobra család is, aki 1659-ben nyert nemességet I. Lipót királytól.
1910-ben 1863, többségben ruszin lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott.
1991-ben 2800 lakosa volt.
2020-ig az Ilosvai járáshoz tartozott. A járást a 2020-as ukrajnai közigazgatási reform során megszüntették, a települést a Huszti járáshoz csatolták.
Nevezetességek
- Bazilita kolostora és a Szent Mihálynak szentelt temploma a Borzsa feletti magaslaton áll. 1676-ban Zékán János görögkatolikus püspök alapította. A kolostort a 18. század második felében egy emelettel bővítették, ekkor alakult ki mai formája. Ma iskola van benne.
Források
- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
