Ebben a cikkben a Keselymező kérdésével kívánunk foglalkozni, amely az utóbbi időben vált aktuálissá. A Keselymező olyan téma, amely felkeltette az akadémikusok, kutatók, szakemberek és a nagyközönség érdeklődését. Az elmúlt években megnövekedett a Keselymező körüli publikációk, kutatások és viták száma, ami további tanulmányozásra és megértésre ösztönözte. Ezért elengedhetetlen a Keselymező elemzése és reflektálása annak érdekében, hogy jobban megismerjük és megértsük annak különböző területekre gyakorolt hatását. Éppen ezért ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy átfogó és részletes áttekintést adjunk a Keselymező-ről, kitérve annak különböző dimenzióira, következményeire és lehetséges jövőbeli perspektíváira.
Keselymező (Кошельово) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) |
Járás |
|
Község | Huszt község |
Rang | falu |
Irányítószám | 90413 |
Körzethívószám | +380 3142 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 189 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Keselymező témájú médiaállományokat. |
Keselymező (ukránul: Кошельово ) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Huszttól északra, a Nagy-ág folyó mellett, Lipcse és Iza közt fekvő település.
Keselymező (Keselyűmező) nevét 1450-ben említette először oklevél Keselwmezew néven. 1457-ben Keselewmezew, 1555-ben Kesewlyomezew néven írták.
A falu a 15. század elején települt, és ekkor a Keselwmezewi nemesek és a máramarosi vikárius birtoka volt.
1910-ben 2546 lakosából 11 magyar, 412 német, 2123 román volt. Ebből 2126 görögkatolikus, 420 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Huszti járásához tartozott.