Keselymező

Ebben a cikkben a Keselymező kérdésével kívánunk foglalkozni, amely az utóbbi időben vált aktuálissá. A Keselymező olyan téma, amely felkeltette az akadémikusok, kutatók, szakemberek és a nagyközönség érdeklődését. Az elmúlt években megnövekedett a Keselymező körüli publikációk, kutatások és viták száma, ami további tanulmányozásra és megértésre ösztönözte. Ezért elengedhetetlen a Keselymező elemzése és reflektálása annak érdekében, hogy jobban megismerjük és megértsük annak különböző területekre gyakorolt ​​hatását. Éppen ezért ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy átfogó és részletes áttekintést adjunk a Keselymező-ről, kitérve annak különböző dimenzióira, következményeire és lehetséges jövőbeli perspektíváira.

Keselymező (Кошельово)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja (1946. január 22. – )
Járás
KözségHuszt község
Rangfalu
Irányítószám90413
Körzethívószám+380 3142
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság189 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 16″, k. h. 23° 19′ 55″48.237778°N 23.331944°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 16″, k. h. 23° 19′ 55″48.237778°N 23.331944°E
Keselymező (Kárpátalja)
Keselymező
Keselymező
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Keselymező témájú médiaállományokat.

Keselymező (ukránul: Кошельово ) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

Fekvése

Huszttól északra, a Nagy-ág folyó mellett, Lipcse és Iza közt fekvő település.

Története

Keselymező (Keselyűmező) nevét 1450-ben említette először oklevél Keselwmezew néven. 1457-ben Keselewmezew, 1555-ben Kesewlyomezew néven írták.

A falu a 15. század elején települt, és ekkor a Keselwmezewi nemesek és a máramarosi vikárius birtoka volt.

1910-ben 2546 lakosából 11 magyar, 412 német, 2123 román volt. Ebből 2126 görögkatolikus, 420 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Huszti járásához tartozott.

Híres keselymezőiek