Kenézpatak
Napjainkban a Kenézpatak olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a mai társadalomban. A Kenézpatak évek óta a terület szakértőinek tanulmányozásának, elemzésének és elmélkedésének tárgya. Relevanciája túlmutat a határokon, és különböző területeket érintett, a politikától a populáris kultúráig. Ebben a cikkben a Kenézpatak különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását és időbeli alakulását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Kenézpatak milyen szerepet játszik ma, és milyen lehetséges következményei lehetnek a jövőre nézve.
| Kenézpatak (Чорний Потік) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Ilosva község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1600 |
| Irányítószám | 90110 |
| Körzethívószám | 3144 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 385 m |
| Terület | 1,52 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 24′ 29″, k. h. 22° 59′ 52″48.408056°N 22.997778°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 29″, k. h. 22° 59′ 52″48.408056°N 22.997778°E | |
 Kenézpatak
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Kenézpatak (ukránul: Чорний Потік) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Fekvése
Ilosvától északnyugatra, Végmártonka és Boród közt fekvő település.
Története
Kenézpatak és környéke ősidők óta lakott, területén bronzkorból származó leletek kerültek napvilágra.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott. 1910-ben 602 lakosából 142 magyar, 460 ruszin volt. Ebből 560 görögkatolikus, 42 izraelita volt.
Források
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
