Kispatak (Fülöpfalva község)
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kispatak (Fülöpfalva község)-et és a témához kapcsolódó összes szempontot. Az eredetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig, az idők során bekövetkező fejlődésén keresztül. Elemezzük a témával kapcsolatos szakértők különböző nézőpontjait és véleményét, valamint a témát megvilágító tanulmányokat és kutatásokat. Nem számít, hogy Ön szakértő a területen, vagy csak kíváncsi, hogy többet megtudjon róla, ez a cikk részletes és naprakész információkat tartalmaz a Kispatak (Fülöpfalva község)-ről. Készüljön fel tehát arra, hogy elmerüljön a felfedezés és az intellektualitás utazásában.
| Kispatak (Річка) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Fülöpfalva község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 90030 |
| Körzethívószám | +380 3146 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 946 fő (2001) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 555 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 35′ 19″, k. h. 23° 22′ 27″48.588611°N 23.374167°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 19″, k. h. 23° 22′ 27″48.588611°N 23.374167°E | |
 Kispatak
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Kispatak (ukránul: Річка ) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Fekvése
Ökörmezőtől északnyugatra fekvő település.
Nevének eredete
A Ricska helységnév ruszin víznévi eredetű, (1463: Ryczka patak (Bélay 136), Річка потік. A víznév alapja a ruszin-ukrán річка ’folyó, folyócska’ főnév. A magyar Kispatak elnevezés 1900-ban, a helységnévrendezés során jött létre a szláv Ricska név tükörfordításával (Mezőm1999: 323).
Története
Kispatak nevét 1600-ban Rychke néven említették. (Bélay183). Későbbi névváltozatai: 1646-ban Riczka, 1715-ben, 1725-ben és 1773-ban Ricska, 1808-ban Ricska, Rička, Ryčka (lipszky:rep. 560), 1828-ban Ricska, 1913-ban Kispatak (hnt.), 1925-ben Rička (ComMarmUg. 108), 1944-ben Ricska, Рeчка (hnt.), 1983-bannРічка, Рeчка (Zo).
A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Ökörmezői járásához tartozott. 1910-ben 941 lakosából 17 magyar, 134 német, 789 ruszin volt. Ebből 806 görögkatolikus, 131 izraelita volt.
Források
- Sebestyén Zsolt: Máramaros megye helységneveinek etimológiai szótára
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
