A mai világban a Köllő Miklós (szobrász) nagyon fontos kérdéssé vált a társadalomban. A globális gazdaságra gyakorolt hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig a Köllő Miklós (szobrász) nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken. Az idő előrehaladtával a Köllő Miklós (szobrász) iránti érdeklődés egyre növekszik, mivel relevanciája egyre nyilvánvalóbbá válik. A sokféle vélemény és értelmezés miatt elengedhetetlen a Köllő Miklós (szobrász) alapos vizsgálata, hogy megértsük hatókörét és a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Köllő Miklós (szobrász) különböző aspektusait és a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Köllő Miklós | |
Született | 1861. december 23. Gyergyócsomafalva község |
Elhunyt | 1900. szeptember 17. (38 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | szobrász |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (28-21-55) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Köllő Miklós témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Köllő Miklós (Gyergyócsomafalva, 1861. december 23. – Budapest, 1900. szeptember 17.) magyar szobrászművész.
Münchenben, majd Budapesten Huszár Adolfnál tanult. Egy ideig Zala György mellett dolgozott. Előbb díszítő szobrokat készített a budai Várpalota, az Országház és a Kúria részére, kisebb emlékműveket mintázott tárgyias megfogalmazásban.
1894-ben részt vett a kolozsvári Mátyás-szobor pályázaton. Rövid pályáját betegsége törte félbe. Két kiskorú gyermekének elvesztése 1900-ban öngyilkosságba kergette. A Mádéfalvi veszedelem emlékoszlopát csak halála után, 1905-ben állították fel.