A mai cikkben a Marchegg lenyűgöző világát tárjuk fel, amely téma világszerte emberek millióinak figyelmét ragadta meg. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életben való változatos felhasználásáig a Marchegg megkérdőjelezhetetlen jelentőségű témának bizonyult a mai világban. Ebben a cikkben alaposan áttekintjük a Marchegg különböző aspektusait, az eredetétől a mai fejlődéséig. Merüljön el ebben az izgalmas utazásban, és fedezze fel mindazt, amit a Marchegg világa kínál.
Marchegg | |||
Marchegg főtere | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Gänserndorfi járás | ||
Irányítószám | 2293, 2294 | ||
Körzethívószám | 02285 | ||
Forgalmi rendszám | GF | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2960 fő (2018. jan. 1.) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 143 m | ||
Terület | 45,52 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 16′ 42″, k. h. 16° 54′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 42″, k. h. 16° 54′ 33″ | |||
Marchegg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Marchegg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Marchegg (horvátul Marhek) osztrák város Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 2989 lakosa volt.
Marchegg a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező keleti részén, a Morva folyó jobb partján, a szlovák határ mentén. Szlovákiával egy vasúti híd köti össze, közúti összeköttetés nincs. A folyómenti ártéri erdők védettek. Területének 15,7%-a erdő, 70,2% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Breitensee (760 lakos 2020-ban) és Marchegg (2229 lakos).
A környező önkormányzatok: délre Engelhartstetten, nyugatra Lassee, északnyugatra Weiden an der March, északra Nagymagasfalu, északkeletre Zohor, keletre Stomfa, délkeletre Pozsony Dévényújfalu városrésze (utóbbi négy Szlovákiában).
Marchegget II. Ottokár cseh király, az Osztrák Hercegség akkori ura alapította 1268-ban, a magyar határ ellenőrzésére. Várát árokkal és felvonóhíddal erősítették meg, a város köré falat emeltek. Az erőd és a település az osztrák herceg birtoka volt – bár az uralkodók sokszor kiadták másodlagos hűbérbe vagy elzálogosították – míg 1621-ban Erdődi Pálffy Pál főkamarás szerezte meg, és családé is maradt egészen 1848-ig. A város fő jövedelme a borra kivetett adó volt, lakói főleg mezőgazdasággal foglalkoztak.
A határvárost több alkalommal elfoglalták. 1328-ban Károly Róbert magyar király beavatkozott az osztrák örökösödésbe és a Lackfi István vezette sereg Marchegget is megszállta. 1477-ben Mátyás magyar király foglalta el a várost. A törökök Bécs 1529-es és 1683-as ostrománál is felgyújtották. 1703/05-ben Rákóczi kurucai fosztották ki, 1809-ben pedig Napóleon hadai szállták meg. Az első gyárat 1876-ban alapították, a Tschinkel cég cikóriából készített kávépótlót. A második világháború végén, 1945-ben felrobbantották a Morva-hidat, a szovjetek tüzérségi tűz alá vették és néhány lakóházat le is romboltak. A város 1945 áprilisától 1955-ig szovjet megszállás alá került.
1973. szeptember 8-án a vasúti hídon áthaladó vonaton palesztin terroristák túszul ejtettek hét, Szovjetunióból Izraelbe kivándorló zsidót. A terroristák azt követelték, hogy zárják be a kivándorló zsidók schönaui kastélyban működő átmeneti szállását. Az osztrák kormány engedett a követelésnek, a túszejtők pedig Líbiába távozhattak.
A marcheggi önkormányzat területén 2020 januárjában 2989 fő élt. A lakosságszám 1981 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 81,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 11,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,5% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 74,4%-a római katolikusnak, 3,1% evangélikusnak, 7% mohamedánnak, 12,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 19 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (87,9%) mellett a törökök (5,4%) és a horvátok (1,2%) alkották.
A népesség változása:
2016 | 2 934
|
2018 | 2 960
|