Pillnitzi nyilatkozat

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Pillnitzi nyilatkozat lenyűgöző világát. Az eredetétől a mai hatásig elmélyülünk azokban a különböző szempontokban, amelyek ezt a nagyon releváns témát alkotják. Elemezzük a társadalomban betöltött jelentőségét, és azt, hogy hogyan fejlődött az évek során. Ezenkívül a Pillnitzi nyilatkozat-ről különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy teljes és objektív képet adjunk. Kétségtelen, hogy a Pillnitzi nyilatkozat olyan téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket, ezért reméljük, hogy ez a cikk minden olvasó számára nagy érdeklődésre tarthat számot és hasznos lesz.

A pillnitzi kastély

A pillnitzi nyilatkozatban a Ausztria és Poroszország nyíltan szembefordultak a forradalmi Franciaországgal, amikor szavatolták XVI. Lajos sérthetetlenségét.

A nyilatkozatot II. Lipót és II. Frigyes Vilmos írták alá, 1791. augusztus 27-én, a Drezda melletti Pillnitz kastélyában.

Az egyezmény felhívást intézett az európai hatalmakhoz, hogy avatkozzanak be a franciaországi eseményekbe és segítsék XVI. Lajost hatalma gyakorlásában. A konferencián foglalkoztak a lengyel kérdéssel és az Ausztria és az Oszmán Birodalom közötti háborúval is. 1792. április 20-án Franciaország hadat üzent a Habsburg Birodalomnak, ezzel elkezdődött az első koalíciós háború.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Declaration of Pillnitz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.