Ebben a cikkben elmélyülünk a Tóth Menyhért lenyűgöző világában, feltárva jelentőségét, a társadalomra gyakorolt hatását és a mai jelentőségét. A Tóth Menyhért egy olyan téma, amely a politikától a popkultúráig minden korosztálytól és különböző területekről felkeltette az emberek figyelmét. Az évek során a Tóth Menyhért téma mind a szakterület szakértői, mind a nagyközönség érdeklődésére számot tartó témának bizonyult, vitákat és reflexiókat generált, amelyek befolyásolták gondolkodásmódunkat és cselekvésünket. Ebben a cikkben elemezzük a Tóth Menyhért értékét és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során, kitérve a társadalomra gyakorolt hatására és a modern világban betöltött relevanciájára.
Tóth Menyhért | |
Bahget Iskander felvétele | |
Született | 1904. január 2. Szeged-Mórahalom |
Meghalt | 1980. január 11. (76 évesen) Budapest |
Iskolái | Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola |
Mestere(i) | Réti István Vaszary János Kandó László |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Menyhért témájú médiaállományokat. |
Tóth Menyhért (Szeged-Mórahalom, 1904. január 2. – Budapest, 1980. január 11.) posztumusz Kossuth-díjas magyar festő.
Szeged-Mórahalmon született, de a család még a festő kisgyermekkorában Miskén telepedett meg, mivel a szülők eredetileg miskeiek voltak és csak idénymunka miatt tartózkodtak Mórahalmon. Gyermekéveit Miskén töltötte. 1930-1935 között a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, Réti István, Vaszary János és Kandó László voltak a mesterei. Tanulmányai befejezése után gyermekévei színhelyére, Miskére költözött vissza, 1945-1958 között mezőgazdasági munkákból, szobafestésből élt, így első, 1941-es egyéni kiállítását huszonhét évig nem követte önálló tárlat. Magányosan, elszigetelten élt és alkotott annak ellenére, hogy törzstagja volt a tokaji művésztelepnek, a bajai festők csoportjának és egyik alapítója a hajósi alkotótábornak. 1964-től szerepeltek képei egyéni és csoportos kiállításokon. 1976-ban érdemes művész kitüntetésben részesült. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták életművét.
Budapesten érte a halál, Miskén helyezték örök nyugalomra. Itt gondozzák sírját, műemlékké nyilvánították lakóházát, iskolát és utcát neveztek el róla, szobrot emeltek tiszteletére.
Képeiből vásárolt Deák Dénes (1931-1993) budapesti műgyűjtő, kinek hagyatéka, a Deák-gyűjtemény a székesfehérvári Városi Képtárban található. Tóth Menyhért művész hagyatékának zöme a Kecskeméti Képtárba került. A művész özvegye 46 képet ajándékozott a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériának. Igazán halála után kezdték felfedezni a „naiv festőt”, aki mestereitől megtanulta a naturalista, impresszionista, kubista, konstruktivista stílus ecsetvonásait, s a kortárs festés mesterségbeli fogásaival is lépést tartott. Nem szakadt el teljesen a figurális ábrázolástól, s örömét lelte a látványfestésben, archaikus és néprajzi motívumokat is szívesen alkalmazott, színei nem harsognak, kontúrokat jeleznek. Egyik legutóbbi kiállítását 2011 tavaszán rendezték Pécsett a Zsolnay Negyedben.
Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Fővárosi Képtár és a Kecskeméti Képtár.