Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tanácskommunizmus hatását különböző kontextusokban és helyzetekben. A Tanácskommunizmus a társadalomra gyakorolt hatásától kezdve a szakmai téren való jelentőségéig nagy érdeklődés és vita tárgyának bizonyult. Ezeken az oldalakon elemezzük annak eredetét, fejlődését és lehetséges jövőbeli következményeit azzal a céllal, hogy teljes és frissített képet adjunk a Tanácskommunizmus-ről. Adatok, beszámolók és szakértői vélemények gyűjtésével reméljük, hogy rávilágítunk erre a témára, és gazdagító perspektívát kínálunk olvasóink számára.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Kommunizmus |
---|
Nevezetes kommunisták
|
Mai szocialista államok
|
A tanácskommunizmus a marxista, de antileninista kommunista eszmeáramlatok egyike. A baloldali kommunizmus egyik ágának szokták tekinteni.
A tanácskommunizmus legfőbb alapelve, amelyben különbözik a marxizmus–leninizmustól, az államhatalom gyakorlásáról vallott nézete. A tanácskommunizmus hívei szerint (hasonlóan a trockistákhoz ) az államhatalom gyakorlásának módja a munkástanácsok rendszere, nem a kommunista párt által vezetett proletárdiktatúra.
A tanácskommunisták elutasították Lenin politikáját és a szovjet rendszert, úgy vélték, hogy a Szovjetunió nem kommunista, hanem kapitalista állam, amelyben a tőkések osztályának szerepét a pártapparátus vette át, ezért a szovjet rendszert államkapitalistának nevezték.