Manapság a Vlagyimir Grigorjevics Suhov olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt hatásától a szakmai relevanciájáig a Vlagyimir Grigorjevics Suhov egyre gyakoribb beszédtémává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Vlagyimir Grigorjevics Suhov példátlan jelentőségre tett szert életünkben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vlagyimir Grigorjevics Suhov különböző oldalait, és elemezzük a valóságunk különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Történetétől a jövőbeli vonatkozásaiig a Vlagyimir Grigorjevics Suhov olyan téma, amely alapos vizsgálatot érdemel.
Vlagyimir Grigorjevics Suhov | |
Született | 1853. augusztus 28. Grajvoron |
Elhunyt | 1939. február 2. (85 évesen) Moszkva |
Állampolgársága | |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Novogyevicsi temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Grigorjevics Suhov témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vlagyimir Grigorjevics Suhov (oroszul: Владимир Григорьевич Шухов; Grajvoron, 1853. augusztus 28. – Moszkva, 1939. február 2.) orosz polihisztor: mérnök, építész és tudós, úttörő az újfajta mérnöki szerkezetek kifejlesztésében. Nevéhez köthetők a világ első hiperboloid szerkezetei, héjszerkezeteket, ponyvaszerkezeteket, rácsos héjakat, olajtartályokat, csővezetékeket, kazánokat, hajókat és bárkákat tervezett.