A Államcsíny ma világszerte nagy érdeklődést és figyelmet keltő téma. A Államcsíny-et évek óta tanulmányozzák és kutatják a terület szakértői, és jelentősége az idő múlásával csak nő. A Államcsíny mind az akadémiai, mind a nyilvános szférában mély vitákat és elmélkedéseket váltott ki a társadalomra és a mindennapi életre gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben a Államcsíny különböző szempontjait és perspektíváit vizsgáljuk meg, elemezve annak relevanciáját és következményeit különböző összefüggésekben.
Az államcsíny vagy puccs erőszakos hatalomátvétel, a szélesebb néptömegek támogatása nélkül, többnyire fizikai erőszak, nem ritkán katonai erő alkalmazásával. Az irányító hatalmat egy szűk és szervezett elit ragadja magához a törvényes formák és a politikai többség akaratának mellőzésével. Politikai jellege általában jobboldali.
A forradalomtól eltérően csak a vezető csoport lecserélése a célja, nem törekszik a társadalmi és politikai struktúrák megváltoztatására.
Az ókori és középkori történelemben gyakran palotaforradalomnak nevezik, mivel a hatalom ellenlábasai jellemzően az uralkodó palotájában, udvarában szervezték meg. A 19. században és a 20. század első felében Európában is gyakori volt. A 20. század második felétől főleg a harmadik világban fordul elő.
Államcsínyek a történelemben
Franciaország, 1799: Bonaparte Napóleon államcsínyt hajt végre, új rendszert épít ki, a Konzulátust, melyben minden hatalom az Első Konzul (azaz ő maga) kezében összpontosul
Német Birodalom, 1920. március 13-16: Kapp-puccs az SPD vezette kormány ellen. Wolfgang Kapp megdöntöttnek nyilvánítja a köztársasági kormányt, majd magát kancellárrá nevezte ki. Néhány nap alatt leverték.
Ausztria, 1933. március 4.: Engelbert Dollfuß államcsínyt hajt végre, korlátlan hatalomra törekszik, törvénytelenné nyilvánítja a kommunista és a náci pártot is, felszámolja a gyülekezési és sajtószabadságot, fasiszta nézeteit próbálta érvényre juttatni.
MagyarországonPosta Imre és Kovács Áron egy belső összejövetelükön, a világhálón is közvetített felszólítással élt 2019-ben, hogy döntsék meg a fennálló államrendet. Posta és hívei ráadásul saját alkotmányt fogalmaztak és konkrét személyek likvidálására ösztökéltek.
2024 elején a magyar hatóságok őrizetbe vettek néhány, magukat szkítának valló személyeket, akik az azt megelőző hónapokban nyíltan készültek államcsínyre (lásd szkíta puccskísérlet).