Manapság a Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő (1236–1271) olyan téma, amely minden korosztály és a világ különböző részeiről érkező emberek figyelmét felkeltette. A Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő (1236–1271) eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya volt. Relevanciája és jelentősége egyetemes érdeklődésre számot tartó témává teszi, mivel hatása különböző területekre terjed ki, beleértve a kultúrát, a politikát, a tudományt és a technológiát. Ebben a cikkben a Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő (1236–1271)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a történetétől a mai hatásig, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a lenyűgöző témáról.
Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő | |
Született | 1236 A középkori Magyar Királyság története |
Elhunyt | 1271. október 24. (34-35 évesen) Landshut |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | XIII. Henrik alsó-bajor herceg (1250–) |
Gyermekei |
|
Szülei | Laszkarisz Mária magyar királyné IV. Béla magyar király |
Foglalkozása | arisztokrata |
Sírhelye | Seligenthal kolostor |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Árpád-házi Erzsébet (1236 – Landshut, 1271. október 24.) magyar királyi hercegnő, házassága révén Bajorország uralkodó hercegnéje. IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária nikaiai hercegnő ötödik leánya, Ottó magyar király édesanyja.
Nevét nagynénjéről, Erzsébet hercegnőről kapta, akit születése előtt egy évvel, 1235-ben avatott szentté IX. Gergely pápa.
A tatárjárás alatt családjával együtt Trau várába menekült. 1250 körül szülei férjhez adták Henrik bajor herceghez (Landshut, 1235. november 19. - Burghausen, 1290. február 3.), aki apja, II. Ottó bajor herceg 1253-ban bekövetkezett halála után Alsó-Bajorországot örökölte, és felvette a XIII. Henrik nevet. Házasságukból tíz gyermek született:
Erzsébet tizedik gyermeke, István születése (1271. március 14.) után néhány hónappal, 1271. október 24-én halt meg Landshutban, 35 éves korában. Legidősebb fia, Ottó később, az Árpád-ház kihalása (1301) után édesanyja révén, mint IV. Béla unokája tartott igényt a magyar trónra, és 1305-ben Vencel lemondásával el is nyerte azt.
|