A mai világban a Dunaalmás nagyon fontos és vita tárgyává vált. A technológia fejlődésével és az információhoz való hozzáféréssel a Dunaalmás egyre inkább jelen lévő témává vált életünkben. A Dunaalmás megértésének és elemzésének fontossága a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásában rejlik, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és az egészségig. Ebben a cikkben a Dunaalmás különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes mértékben megértsük annak mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
Dunaalmás | |||
Látkép | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Tatai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Makay Tibor (független) | ||
Irányítószám | 2545 | ||
Körzethívószám | 34 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1727 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 104,25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,83 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 19′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 19′ 18″ | |||
Dunaalmás weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaalmás témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dunaalmás község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatai járásban.
Komárom-Esztergom vármegye északi peremén, a Gerecse északi nyúlványai mellett fekszik, a Duna jobb partján. A környék fontosabb települései közül Komárom 16, Tata 9, Almásfüzitő 4, a megyeszékhely Tatabánya pedig 17 kilométer távolságra található.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 10-es főút, mely áthalad a központján; Szomóddal (és azon keresztül Tatával, illetve Tatabányával) az 1129-es út köti össze. A hazai vasútvonalak közül a Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Dunaalmás megállóhely.
A hagyomány szerint a település környékén hajdan nagy almafaerdők voltak, s e almaligetekről nevezték el a települést Almásnak.
Dunaalmás és környéke már ősidők óta lakott hely, ahol bronz-, római-, népvándorláskori leletek kerültek elő. Az itt lévő egykori római telepet Asaum-nak nevezték. Nevének első írásos említése 1093-ból való, Almás alakban.
A település valószínű, hogy abból a füzitői birtokból különülhetett el, amelyet Szent István adott a pannonhalmi apátságnak.
1093-ban I. László király birtokai közt szerepel.
1216-ban III. Ince pápa az apátság önálló birtokai között sorolja fel Szent Lászlóról elnevezett templomával együtt. A szentmártoni apátság ősi birtokai közé tartozott és 1223-ban Endre király megerősíti Szent László adományát.
A tatárjárás alatt a falu elnéptelenedett.
1342-ben Károly Róbert király is megfordult Almáson, és innen keltezte egyik oklevelét is. 1367-ben Nagy Lajos király újra benépesítette, és visszavette a bencésektől. 1369-ben Ferenc nevű királyi orvost írják bérlőjének. 1422-1462 között a komáromi vár tartozéka Villa Almas néven. 1500 táján a Porkoláb családot találjuk birtokosaként.
1529-ben a törökök elpusztították. 1540-ben Erdőhegyi Benedeknek és társainak zálogbirtoka. 1570-ben népesült be újból, ekkor a Rév-Almás nevet nyeri. A zsámbéki basától a török hódoltság idejében egy malmot kapott adományba a település.
1651-ben és 1673-ban a pannonhalmi főapát tiltakozik az ellen, hogy a települést a király Puchaim Jánosnak adományozza.
1714-ben itt pihent meg XII. Károly svéd király, aki a török fogságból szabadulva hazafelé tartott. 1749-ben Takács János, Ferenc és Judit, Király Kata, Varga János, Mészáros István, Zsuzsanna és Éva van megnevezve birtokosaként. Később a Zichyek lettek tulajdonosai 1853-ig, amikor eladták a klosterneuburgi kanonok-rendnek.
1815-ben a környéket és Almást is erős földrengés érte, romba döntve a község egy részét is.
Vajda Julianna, akit a források gyakran Lilla néven említenek, Csokonai Vitéz Mihály nagy szerelme, a híres Lilla-dalok ihletője volt. Nem maradt teljesen közömbös a költő iránt, aki rajongását szebbnél szebb versekkel fejezte ki. A Vajda szülők azonban, bár kedvelték a költőt, egyáltalán nem szánták neki a lányukat. Lilla a szülői kényszer hatására 1798-ban férjhez ment egy Lévai István nevű gazdag dunaalmási kereskedőhöz. 1805-ben, Csokonai halálakor a hozzátartozói elküldték Lillának a búcsúlevelét, és a kinyomtatott Lilla-dalok egy kötetét, melyet ő a haláláig megőrzött. 1840-ben Lévai István meghalt; Vajda Julianna ekkor másodszor is férjhez ment, Végh Mihály dunaalmási református lelkipásztorhoz. Lilla 1855-ben, 79 éves korában halt meg, utolsó kívánsága szerint vele temették a költő búcsúlevelét. Ágya mellett tartotta a Lilla-dalok első kötetét, valamint Csokonai eljegyzési gyűrűjét, melyet egészen a haláláig viselt.
1849. augusztus 2-án Klapka György tábornok csapatai megpróbáltak kitörtek a körbezárt Komáromi várból. Augusztus 3-án Aschermann Ferenc ezredes vezette balszárny csapatai elfoglalták Dunaalmást. A falut védő osztrák helyőrség létszáma pár századra tehető, a község területén heves utcai harcok folytak. Aschermann teljes sikert aratott és utána továbbhaladt a lovadi hadihíd és Mocsa, Tömörd és Igmánd elfoglalása felé. Augusztus 3-án késő délután a több oszlopból egyesülő magyar erők döntő győzelmet arattak Anton Csorich csapatai fölött. A komáromi vár ostroma ezzel megtört, a vár ideiglenesen felszabadult.
A település kőbányájából hordott kövekből építették fel például a komáromi várat, de már a rómaiak is bányásztak innen követ, Brigetio építkezéseihez, amit rabszolgák bányásztak ki és szállították el a máig fennmaradt ún. kőhordóúton keresztül. A római kor óta üzemelő kőbányát mára már bezárták.
A település és környéke máig híres szőlő- és bortermeléséről.
A Csokonai Művelődési Ház Lilla lebontott lakóháza helyén épült 1933-ban. Szomszédságában kapott helyet Csokonai szobra és a körülötte kialakított park. A kutatás közben felgyűlt, nagy értékű tárgyi és írásos emlékek az 1971-ben felavatott emlékszobában lettek kiállítva.
1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Neszméllyel. A két település 1991-ben szétvált.
Az egyesített településen a rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson Balázs László független jelöltet választották polgármesternek. Az egyelőre nem tisztázott, hogy a szétválás után melyik községet irányította tovább és melyik településen kellett időközi polgármester-választást tartani, de a következő, 1994-es önkormányzati választáson már egyik településen sem jelöltette magát a polgármesteri tisztségre.
2016. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak Dunaalmáson, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.
2022. október 2-án ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani Dunaalmáson, mert a korábbi polgármester 2022 június végi hatállyal lemondott posztjáról.
Labdarúgó csapata a DMAC Dunaalmás. 2022-ben a Komárom-Esztergom megyei III. osztályban játszott.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1542 | 1550 | 1547 | 1785 | 1804 | 1727 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,3%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,3%, református 22,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,3% (32,6% nem nyilatkozott).