A mai világban a Kesztölc olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. Összetettségével és a mai társadalomban relevanciájával a Kesztölc felkeltette a szakértők és a hobbibarátok érdeklődését. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a technológiára és a politikára gyakorolt hatásáig a Kesztölc egy olyan jelenség, amely nem marad észrevétlen. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kesztölc különböző aspektusait és mindennapi életünkben betöltött fontosságát.
Kesztölc | |||
Esztergomi úti pincesor | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Esztergomi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Farkas Krisztina (független) | ||
Irányítószám | 2517 | ||
Körzethívószám | 33 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2635 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 114,59 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 42′ 49″, k. h. 18° 47′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 49″, k. h. 18° 47′ 43″ | |||
Kesztölc weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kesztölc témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kesztölc (szlovákul: Kestúc) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
A Pilis hegység délnyugati lábánál található település.
Budapesttől 39, Esztergomtól 9, Dorogtól 6 km-re fekszik.
A község közelében halad el a 10-es és a 117-es főút.
A falu első okleveles említése 1075-ből való Kistelci alakban.
Ekkor I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak adott itt 2 eke földet, 7 szőlőt, valamint 5 vincellért.
1333-ban az oklevelekben már mint az esztergomi káptalan faluját említik, s elhatárolják a szomszédos Nyirtől.
1512-ben ismét a garamszentbenedeki apátságot említik birtokosának.
Kesztölc a török időkben sem néptelenedett el teljesen, mivel az irásos adatok szerint az 1560-as években kétfelé, a királynak és a töröknek is adót fizet.
A környék híres szőlő- és bortermeléséről, a Neszmélyi borvidék része. Az 1891–92-es filoxérajárvány a tőkék 80%-át elpusztította. Hangulatos pincesorai, melyek nagy része a hegyoldalba vájt pincéből áll, különösen érdemes említésre.
A második világháborúig a falu lakóinak többsége szlovák volt. A háború után azonban a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében számos szlovák család, összesen 368 fő Csehszlovákiába települt át, a megállapodás értelmében helyükre felvidéki magyarok érkeztek. 2001-ben már csak a lakosság 9,7%-a vallotta magát szlovák nemzetiségűnek.
Egy legenda szerint az 1956-os forradalom idején a község lakói kikiáltották a „Kesztölci Köztársaságot”, amely Magyarországból kiválva kérte volna felvételét az ENSZ-be, vagy más változat szerint Csehszlovákiához csatlakoztak volna. A köztársaság kikiáltását azonban sokáig kitalált történetnek hitték, ám 2020 körül kiderült, hogy néhány hétig valóban létezett az ún. Kesztölci Külön-Köztársaság, melynek fő oka a szabad pálinkafőzés elérése volt.
1971-ben nyitották meg a község legjelentősebb ipari létesítményét, a lencsehegyi bányát, majd az eocén program során 1981-ben a második lencsehegyi bányaüzemet. Az 1980-as években Lencsehegy volt a Dorogi Szénbányák Állami Vállalat legjelentősebb bányája, amely 2004-ig termelt.
A falu területéhez tartozik még a közeli Klastrompuszta is. A pálosok itt építették fel Boldog Özséb vezetésével első, Szent Kereszt tiszteletére emelt monostorukat 1250 táján. A Klastrompuszta fölé magasodó Kéményszikláról gyönyörű kilátás nyílik a környékre.
A településen 1999. május 30-án időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2606 | 2559 | 2526 | 2559 | 2707 | 2635 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,7% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% örménynek, 0,5% románnak, 27,2% szlováknak mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,2%, református 3,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,3% (21,5% nem nyilatkozott).
Kesztölctől kb. 3 km-re fekszik Klastrompuszta. Ma üdülőhely, de területén találhatóak a Szent Kereszt monostor maradványai. Az egyetlen magyar alapítású rend, a pálosok szerzetesei éltek egykor a klastromában.
A 13. század elején a pilisi erdőkben egyre nagyobb számban húzódtak meg remeték. A fennmaradt források alapján a rendet feltehetően Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, aki a tatárjárás után, 1246-ban lemondott vagyonáról és Báncsa István esztergomi érsek hozzájárulásával a Pilisbe vonult remeteként. A rend tagjai a Pilisben kis templomot és monostort emeltek a Szent Kereszt tiszteletére. Ez volt a rend első monostora. Özséb rendfőnöksége 1250-től 1270-ig tarthatott. Halála után 1270-től 1290-ig Benedek, majd 1290-től 1300-ig István volt a monostor rendfőnöke. Mindhármójukat Klastrompusztán, a monostor területén temették el. A monostor 1250-től 1304-ig a rend központja volt. Az új rendfőnök, Lőrinc 1304-ben új monostort alapított Buda mellett, s hamarosan az lett a rend végleges központja.
Az épületet a törökök a mohácsi csatát követően, Esztergomból Budára vonultukban felégették. A maradványok állapota leromlott, a tűzvészt követően a terület elnéptelenedett. A török kiűzése után az elpusztult monostoraikat kereső pálos szerzetesek nem találták meg a monostor romjait., helyette a hegy túloldalán lévő Pilisszentkereszt község cisztercita kolostorának romjait vélték annak.