A mai világban a Forgolány egyre több ember érdeklődésének témája lett. A Forgolány megjelenése óta vitákat, vitákat és reflexiókat generált különböző területeken. Kortól, nemtől vagy iskolai végzettségtől függetlenül a Forgolány-nek sikerült lekötnie a közönség figyelmét szerte a világon. Hatása nem korlátozódik egyetlen kontextusra, hanem több területre is kiterjed, befolyásolva az emberek gondolkodását, cselekvését és egymáshoz való viszonyát. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Forgolány jelenséget és annak társadalmunkra gyakorolt hatásait.
Forgolány (Форголань) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) |
Járás |
|
Község | Tiszapéterfalva község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1320 |
Irányítószám | 90354 |
Körzethívószám | +380 03143 |
Népesség | |
Teljes népesség | 890 fő (2001) +/- |
Magyar lakosság | 861 |
Népsűrűség | 0,23 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 123 m |
Terület | 3841 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Forgolány (ukránul Форголань) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Nagyszőlőstől 12 km-re délnyugatra, a Batár-patak jobb partján fekszik.
Neve a régi német eredetű magyar Folocram személynévből ered. Ukrán neve a magyar név erőszakolt fordítása (divicja = lány).
Forgolány nevét 1320-ban Folgram néven említette először oklevél. Nevét egykori birtokosáról az ugocsai kisnemes Forgolanról kapta, aki valószínűleg flamand telepes volt.
A 14. századtól már magyarok voltak birtokosai.
A falut 17. – 18. században ruszinokkal telepítették be.
1910-ben 668, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott. Lakossága jelenleg 845 fő (2005-ös adatok), Nemzetiségi megoszlás szerint magyar: 770, orosz: 4, roma: 20, ukrán: 16, egyéb: 2.
2020-ig Tiszapéterfalvához tartozott.