Mezőkaszony
Ez a cikk a Mezőkaszony problémájával foglalkozik, amely ma nagyon fontos szempont. A Mezőkaszony eredetétől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig számos területen alapvető szerepet játszott. A történelem során a Mezőkaszony tanulmányozás és elemzés tárgya volt, lehetővé téve számunkra, hogy megértsük fejlődését és hatását a különböző szférákban. Hasonlóképpen, relevanciája ma is nyilvánvaló, vitákat és elmélkedéseket generálva fontosságáról és következményeiről. Ebben az értelemben elengedhetetlen a Mezőkaszony jelenség részletes elemzése, feltárva annak különböző oldalait és relevanciáját a jelenlegi kontextusban.
| Mezőkaszony (Косонь) | |||
 | |||
| Termálfürdő | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Mezőkaszony község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1333 | ||
| Polgármester | Tóth Sándor Zsigmondovics | ||
| Irányítószám | 90223 | ||
| Körzethívószám | +380 03141 58 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2338 fő (2001) +/- | ||
| Magyar lakosság | 2087 | ||
| Népsűrűség | 487,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 105 m | ||
| Terület | 1,61 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 15′ 21″, k. h. 22° 27′ 19″48.255833°N 22.455278°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 21″, k. h. 22° 27′ 19″48.255833°N 22.455278°E | |||
 Mezőkaszony
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
| Mezőkaszony weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkaszony témájú médiaállományokat. | |||
Mezőkaszony (ukránul Косонь , 1995 előtt Косино / Косонь , oroszul Косино ) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. 2006 óta határátkelőhely a szomszédos magyarországi Barabás község felé.
Nevének eredete
Neve egyes vélemények szerint a szláv Kosinj személynévből, mások szerint védőszentjéről, Szent Katalinról (Kata asszonyról) kapta a nevét, melynek előtagja a település mezővárosi jellegére utal.
Fekvése
Beregszásztól 20 km-re északnyugatra, a Kaszonyi-hegytől északnyugatra fekszik.
Története
1332-ben Kozun néven említik először. 1086-ban Szent László király itt győzte le a kunokat. A csata helyén kápolna, majd a 13. században templom épült. A tatárjárás után külföldről telepítették újra, 1496-ban már mezőváros. 1566-ban a tatárok felégették. 1600-ban már iskolája volt. 1670-ben Kiniczky Miklós itteni udvarházát említik. 1680-ban Kemény fejedelemasszony udvarházát több kisebb udvarházzal együtt említik. Híresek voltak Miklós-napi vásárai. Járásbírósági székhely volt. Gyógyfürdője a 20. század elején lett ismert. 1910-ben 2451, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásának székhelye volt. Ma 2754 lakosából 2610 (90%) magyar.
Gazdaság
Az egykoron szőlőtermesztéséről híres település hatalmas borospincékkel rendelkezik, de a szőlőültetvények az 1970-es években tönkrementek.
Látnivalók
- Református temploma középkori eredetű, 1552-től a reformátusoké, 1642 és 1654 között felújították, majd 1766-ban és 1822 és 1828 között átalakították.
- Római katolikus temploma 18. századi.
- Sóstó-Termál gyógyfürdő
Híres emberek
- Itt született Kaszonyi Herczeg János (Mezőkaszony, ? – ?, ?) református lelkész.
- Itt született 1681-ben Paksi Mihály sárospataki tanár, fizikus.
- Itt született 1869. február 4-én Horthy Béla magyar festő; elhunyt 1943-ban.
- Itt született 1959. február 16-án Nagy Ferenc, francia-orosz szakos gimnáziumi nyelvtanár.
- Itt hunyt el 1884-ben Utassy Károly honvédőrnagy, a honvédegylet tagja
- Itt született 1975-ben Katkó Ferenc magyar színész, rendező
A községi tanács címe
- magyarul: 90223 Beregszászi járás, Mezőkaszony, Bocskai u. 5.
- ukránul: 90223, с. Косонь, вул. Бочкай, 5
- Polgármesteri hivatal telefonszáma: +(3803141)-2-317-5
Források
- Honlap Archiválva 2016. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (ukránul)
- Mezőkaszony (magyarul)
