Verbőc
A következő cikkben alaposan megvizsgáljuk a Verbőc-et és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A munkahelyi befolyásától a személyes szférában való relevanciájáig a Verbőc számos tanulmány és vita tárgya volt az évek során. Átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Verbőc számos aspektusát, a mai társadalomra gyakorolt hatását, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Ezen kívül feltárjuk a terület szakértőinek különböző nézőpontjait és véleményét, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
| Verbőc (Вербовець) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Tiszaújlak község (2020–) | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1251 | ||
| Irányítószám | 90322 | ||
| Körzethívószám | +380 03143 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1206 fő (2008) +/- | ||
| Magyar lakosság | 1088 | ||
| Népsűrűség | 0,27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 122 m | ||
| Terület | 4,458 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 10′ 05″, k. h. 22° 54′ 32″48.168056°N 22.908889°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 05″, k. h. 22° 54′ 32″48.168056°N 22.908889°E | |||
 Verbőc
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Verbőc témájú médiaállományokat. | |||
Verbőc (ukránul: Вербовець ) település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Fekvése
Nagyszőlőstől nyugatra fekszik. Határos Feketepatakkal, Szőlősegressel, Mátyfalvával és Puskinával.
Nevének eredete
Nevét a falun keresztülfolyó hasonló nevű patakról vette. Vrbovac (Verbőc) szláv eredetű szó, mely fűzfával benőtt (füzes) helyet jelent.
Története
Verbőc Árpád-kori település, nevét 1251-ben, IV. Béla király idejében említették először az oklevelek Vrbovac néven.
A település egykori birtokosai a Werbőczy, Újhelyi és Zowárdfy nemzetség tagjai voltak. E faluban született a 15. század közepén Werbőczy István, a róla elnevezett Hármaskönyv szerzője is, aki művében a magyar feudális szokásjogokat rendszerezte. Műve 1517-ben latin nyelven jelent meg Bécsben, eddig több mint 40 kiadása látott napvilágot.
A 16. század közepének adatai említik Verbőc egyházát és templomát is.
1577-ben Verbőc neve is szerepelt a dézsmajegyzékben. Az 1594. évi gabona- és bordézsma jegyzék adatai szerint 36 adófizető család élt itt.
A 19. század végén, 20. század elején Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott.
Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Verbőcnek 585 lakosa volt, melyből 568 magyar, 17 rutén, ebből 64 görögkatolikus, 468 református, 39 izraelita volt.
2020-ig a település tanácsához tartozott a szomszédos Feketepatak is.
Nevezetességek
- Református temploma, 1828-ban épült
- Werbőczy István emlékműve
- Görög- és római katolikus temploma, 2007-ben épült
Híres szülöttei
- Werbőczy István (Verbőc, 1458–Buda 1541. október 13.) jogtudós, ítélőmester, királyi személynök, kancellár, a Werbőczy hármaskönyv szerzője
Jegyzetek
- ↑ http://gska2.rada.gov.ua/pls/z7502/A005?rdat1=26.09.2008&rf7571=11091 (ukránul)
- ↑ (2007. június 29.) „Verbőc: templom- és harangszentelés”. Kárpátalja Online Hetilap VII. évfolyam (26. szám). (Hozzáférés: 2011. december 31.)
Források
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
