Macsola
Ebben a cikkben a Macsola témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy elemezzük a modern társadalomra gyakorolt hatását. Az eredetétől a mai hatásig körbejárjuk a Macsola legfontosabb vonatkozásait. Ezenkívül megvizsgáljuk a Macsola lehetséges következményeit és következményeit különböző területeken, valamint a téma által felvetett jövőbeli perspektívákat. Egy részletes és kimerítő elemzésen keresztül megpróbálunk rávilágítani a Macsola-re és relevanciájára a mai világban.
| Macsola (Мочола) | |
 | |
| Egykori iskola, ma óvoda | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Nagybégány község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1702 |
| Irányítószám | 90250 |
| Körzethívószám | +380 03141 58 |
| Testvértelepülései | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 675 fő (2001) +/- |
| Magyar lakosság | 545 |
| Népsűrűség | 196,79 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 112 m |
| Terület | 3,43 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 09′ 27″, k. h. 22° 37′ 42″48.157500°N 22.628333°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 27″, k. h. 22° 37′ 42″48.157500°N 22.628333°E | |
 Macsola
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Macsola témájú médiaállományokat. | |
Macsola (ukránul: Мочола) település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Fekvése
Beregszásztól délre fekszik.
Nevének eredete
Macsola vagy Mocsilla név eredetét Pesty Frigyes szerint a falu déli oldalán elnyúló tótól vehette, melynek sáros vizében egykor kendert áztattak. Mocsilla szlovák (tót) szó, mely áztatást jelent. Ebből következtethető, hogy eredeti lakosai talán szlovákok lehettek.
Története
Macsola nevét az oklevelek 1327-ben említették először Machala néven.
1327-ben Péter fia Marcelli birtoka volt, és Búcsú és Csoma szomszédjának írták.
1449-ben (egy a megyei levéltárban őrzött határjáró oklevél szerint) Mocsila néven említették.
1566-ban a tatárok e falut is feldúlták, a lakosság nagy részét elhurcolták.
1776-ban kezdődött a macsolai református egyház anyakönyvében feljegyezték, hogy Macsolán 1795-ben már anyaegyházuk volt a magyar ajkú reformátusoknak, első papjuk Vári Mihály volt.
A Reformáció után a 19. században alakították újra a római katolikus egyházat, s építettek templomot.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
1910-ben 466 magyar lakosa volt. Ebből 115 római katolikus, 63 görögkatolikus, 239 református volt.
Nevezetességek
- Római katolikus temploma - 1927-ben épült.
Testvérvárosai
Macsola testvérvárosai a következők:
| Ország | Város | Megye / Körzet / Régió / Állam | |
|---|---|---|---|
|
Magyarország | Diósjenő | Nógrád |
Források
- Pesty Frigyes: Bereg vármegye
- Györffy György: Bereg vármegye
