Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Veréce témáját, elemezve annak legrelevánsabb aspektusait és hatását különböző összefüggésekben. Az eredetétől a jelenlegi evolúcióig elmélyülünk azokban a részletekben, amelyek a Veréce-et az idők során jellemezték, valamint a témával kapcsolatos jövőbeli perspektívákat. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Veréce hogyan hatott a különböző területekre, a kultúrától a tudományig, a politikáig és általában a társadalomig. Hasonlóképpen átgondoljuk, hogy a Veréce milyen hatással volt az emberek mindennapi életére, valamint a globális panorámára. Végső soron ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani a Veréce-ről, mély és gazdagító megértést biztosítva az olvasó számára ennek az izgalmas témának.
Veréce (Веряця) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) |
Járás |
|
Község | Királyháza község |
Rang | falu |
Irányítószám | 90336 |
Körzethívószám | +380 03143 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Népsűrűség | 0,49 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 158 m |
Terület | 4173 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Veréce település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Nagyszőlőstől keletre, a Nagy-ág patak közelében, Rakasz és Királyháza közt fekvő település.
Veréce és környéke már az őskorban is lakott hely volt a Veréce és Királyháza környékén talált pattintott kőszerszámok is bizonyítanak.
1910-ben 961 lakosából 81 magyar, 152 német, 682 ruszin volt. Ebből 65 római katolikus, 717 görögkatolikus, 156 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.
A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.