Magyarkomját
A mai világban a Magyarkomját a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Mind személyes, mind szakmai szinten a Magyarkomját számos vitát és vitát váltott ki a következményeiről és következményeiről. A kezdetektől napjainkig a Magyarkomját jelentős hatást gyakorolt arra, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. Az évek során a Magyarkomját fejlődött, és alkalmazkodott a környezet változásaihoz és kihívásaihoz, bizonyítva, hogy képes releváns és aktuális maradni a folyamatosan átalakuló világban. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Magyarkomját sokrétű aspektusait és dimenzióit, elemezve az élet különböző területeire gyakorolt hatását, valamint a jelen és a jövő alakításában betöltött szerepét.
| Magyarkomját (Великі Ком'яти) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) | ||
| Járás |
| ||
| Község | Nagyszőlős község (2020–) | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1345 | ||
| Irányítószám | 90312 | ||
| Körzethívószám | +380 3143 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6772 fő (2001) | ||
| Népsűrűség | 55,06 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 131 m | ||
| Terület | 123 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 14′ 19″, k. h. 22° 58′ 44″48.238611°N 22.978889°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 19″, k. h. 22° 58′ 44″48.238611°N 22.978889°E | |||
 Magyarkomját
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarkomját témájú médiaállományokat. | |||
Magyarkomját (ukránul Великі Ком'яти Veliki Komjati, oroszul Великие Комяты Velikije Komjati), régi magyar nevén Nagykomját (az orosz és az ukrán név is ennek megfelelője) település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Fekvése
Nagyszőlőstől északra, a Borzsa bal partja mentén, Alsókaraszló és Ilonokújfalu között fekvő település.
Története
Első írásos említése 1345-ben volt (Kumjath).
Első ismert birtokosai a Gutkeled nemzetség tagjai voltak, közöttük a Gacsályi, Salánki, és a Rosályi Kún családok. A 14.–16. században kettős település volt Magyarkomját és Oroszkomját néven, ami arra utal, hogy magyarok és ruszinok (rutének) lakták. A 18. században egyesült a két település.
Az 1910-es népszámláláskor 3139 lakosa volt, ebből 23 magyar, 414 német, 2700 rutén volt, melyből 2718 görögkatolikus, 414 izraelita volt.
Magyarkomját a trianoni békeszerződéskor Ugocsa vármegye Tiszánnineni járásához tartozott.
Nevezetességek
- Református temploma – fából épült.
Jegyzetek
- ↑ Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.
- ↑ Szabó István. Ugocsa megye. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia (1937). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 12.
Források
- szirmai Szirmay Antal: Ugocsa vármegye
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
