Gyöngyösfő

Ebben a cikkben a Gyöngyösfő lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől az évek során végbement fejlődéséig mindenbe belemerülünk, ami a Gyöngyösfő-el kapcsolatos. Elemezni fogjuk a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását, az emberek életére gyakorolt ​​hatását és a jelenlegi kontextusban relevanciáját. Ezenkívül különböző nézőpontokat és szakértői véleményeket tárunk fel a Gyöngyösfő-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről az izgalmas témáról. Kétségtelen, hogy a Gyöngyösfő egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és amelyből mindig tanulhat valami újat.

Gyöngyösfő (Günseck)
Gyöngyösfő
Gyöngyösfő
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
JárásAlsószénégető
Alapítás éve1645
PolgármesterLeonhard Schneemann
Irányítószám7435
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság450 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′ 44″, k. h. 16° 19′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 44″, k. h. 16° 19′ 18″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyösfő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gyöngyösfő (németül Günseck) Alsószénégető településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Fekvése

A kőszegi határátkelőtől 10 km-re nyugatra a Kőszegi-hegység északi lábánál, a Gyöngyös-patak partján fekszik.

Története

A települést 1645-ben említik először. A 17. században üvegkohó működött a területén. Iskolája 1871-ben épült. Önkéntes tűzoltóegyletét 1896-ban alapították.

Vas vármegye monográfiája szerint „Gyöngyösfő a Gyöngyös patak mellett fekvő kis német község, 38 házzal és 263 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Léka. A községtől északra fakad a Gyöngyös egyik ága.”

1910-ben 229, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1923-ban postahivatalát Alsószénégetőre költöztették. 1952-ben bevezették az elektromos áramot. 1957-ben megépült a vízvezeték hálózat. 1971-ben Alsó- és Felsőszénégetővel, Szalónakhuta és Vágod településekkel egy községben egyesült. Tűzoltószerháza 1986-ban épült. Temploma nincs, a katolikus és az evangélikus hívek is Borostyánkőhöz tartoznak. Az egykori iskolaépületben ma kulturális egyesület működik.

Jegyzetek

  1. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye

További információk