Hegyesi Mari
A modern világban a Hegyesi Mari a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. Akár egészségre, gazdaságra, környezetre vagy kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Hegyesi Mari felkeltette a szakértők és a polgárok figyelmét. Ahogy haladunk a 21. századba, a Hegyesi Mari megértésének és megszólításának fontossága egyre sürgetőbbé válik. Ez a cikk a Hegyesi Mari különböző aspektusait próbálja feltárni, elemzi okait, következményeit és lehetséges megoldásait. Multidiszciplináris megközelítéssel egy olyan problémára kíván rávilágítani, amely nemcsak egyéni szinten érinti életünket, hanem a társadalom egészére is nagymértékben kihat.
| Hegyesi Mari | |
 | |
| Született | Berghammer Mária 1861. december 28. Padova |
| Elhunyt | 1925. november 28. (63 évesen) Budapest VIII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyesi Mari témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hegyesi Mari, eredetileg Berghammer Mária (Padova, 1861. december 28. – Budapest, Józsefváros, 1925. november 28.) színésznő.
Élete
Berghammer József és Schőn Franciska lánya.
Krecsányi Ignác fedezte fel 16 éves korában és 1878-ban Békéscsabán az ő társulatában lépett először színpadra. Ezt követően szerepelt Pécsett, majd 1879 és 1886 között Kassán, Debrecenben, Aradon újra Krecsányi Ignác igazgatása alatt játszott.
1886. március 4-én lépett fel először a Nemzeti Színházban, melynek haláláig tagja maradt. 1918 márciusában a színház örökös tagjává választották.
Vidéken drámai és hősnő szerepkörben érte el sikereit a Nemzeti Színház is erre szerződtette, de igazi tehetségét működése későbbi korszakában anyaszerepekben bontakoztatta ki igazán. A század első negyedében a Nemzeti Színház egyik legszélesebb skálájú és legbensőségesebb drámai művésze volt.
Magánélete
Férje tarcalvári Kaffka László (1854–1923) belügyi államtitkár; az 1880-as években az Országos Színészegyesület alelnöke, majd tanácsosa volt. 1887-ben kötöttek házasságot.
Gyermekei
- Kaffka László András Géza (1893–?) igazgatósági titkár. Felesége Csiky Ilona Olga Margit volt.
- Kaffka Róza Cecília Mária, Lia (1897–1978). Férje csepregi Horváth Antal Gyula János huszárfőhadnagy volt.
- Kaffka Péter János József (1899–1992) építészmérnök. Első felesége (1927–1932) Táborszky Mária Antónia Hermina, második (1934–1940) Letowski Ágnes Cecília volt.
Főbb színházi szerepei
- Rózsi (Szigligeti Ede: Cigány)
- Olívia (William Shakespeare: Vízkereszt)
- Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája)
- Hermione (William Shakespeare: Téli rege)
- Gina (Henrik Ibsen: A vadkacsa) Melinda (Katona J.: Bánk bán)
- Lady Windermere (Oscar Wilde: Lady Windermere legyezője)
- Bernd Róza (Hauptmann)
- Róza (Heijermans: Remény)
- Tanítóné (Zilahy Lajos: Süt a nap)
Filmszerepei
- A szökött katona (1914)
- Meseország (1922)
- Az ifjú Medardus (1923)
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06158.htm, Hegyesi Mari, 2017. október 9.
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 3189/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
- ↑ Kaffka László halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1539/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Budapest, 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h.
- Magyar színművészeti lexikon Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
- Hegyesi Mari a PORT.hu-n (magyarul)
