Ebben a cikkben a Sinkovits Imre témáját különböző perspektívákból és megközelítésekből tárgyaljuk, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a ma oly fontos kérdésről. Elemezzük a Sinkovits Imre-hez kapcsolódó történelmi, kulturális, társadalmi és gazdasági vonatkozásokat, valamint az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását. A kimerítő kutatás és a releváns információk összegyűjtése révén a cél az, hogy az olvasók mélyen és naprakészen megértsék a Sinkovits Imre-et azzal a céllal, hogy bővítsék ismereteiket és reflexiókat generáljanak a témában.
Sinkovits Imre | |
Sinkovits Imre 1972-ben | |
Született | 1928. szeptember 21. Kispest |
Elhunyt | 2001. január 18. (72 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Gombos Katalin (1951 – 2001. január 18.) |
Gyermekei | |
Szülei |
|
Foglalkozása | színész |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Óbudai temető (5-1-55/56) |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1948–2001 |
Híres szerepei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Sinkovits Imre témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sinkovits Imre (Budapest, 1928. szeptember 21. – Budapest, 2001. január 18.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Öccse, Sinkó László Kossuth-díjas színművész, felesége, Gombos Katalin szintén színművész volt. Gyermekeik Sinkovits-Vitay András (1952) és Sinkovits Mariann (1954) színművészek.
Vas vármegyei, horvát származású. Budapesten született Sinkovits Jenő vendéglős és Göndöcs Terézia elsőszülött fiúgyermekeként. Kispesten nevelkedett, ahol nagyapja, Sinkovits Vince meséi mellett nőtt fel, aki sokat mesélt Attiláról, Csaba királyfiról, a hadak útjáról, 1848-ról és az első világháborúról. A gazdasági válság csődbe juttatta a család kisvendéglőjét. Ebből a gyermek Sinkovits csak annyit fogott fel, hogy kisebb lakásba kellett költözniük, ahol később öccse is megszületett. Édesanyja varrással próbálta kiegészíteni a család jövedelmét és közben németül tanította fiát. Ennek a második világháború alatt nagy hasznát vette.
Lassan stabilizálódott a család helyzete, édesapja főpincéri állást szerzett a híres Ilkovics étteremben, ő pedig az Árpád Gimnázium diákja lett. Az iskolában egész életére szóló élményekben volt része. Itt lett cserkész, ami kitöltötte ifjúsága minden percét. Állítása szerint életre, erkölcsre, hazafiságra, bajtársiasságra, hitre, hűségre, önállóságra, és önfegyelemre, kézügyességre és talpraesettségre, szorgalomra és leleményre nevelte, magyar népdal- és népmesekincshez, természetismerethez és -szeretethez, madárvédelemhez és természetjáró kultúrához szoktatta. Katolikus hittanára, dr. Könözsy Lajos hatására még a papi pályára is gondolt. Az első bécsi döntés után Ipolyság mellett cserkésztáborozott. A háború alatt kelletlenül, de a Leventemozgalomban is részt vett. Nem szerette, mivel cserkésznek vallotta magát, és szerinte a két mozgalom olyan volt akár a tűz és a víz. Egy leventegyakorlat után, amikor diáktársai előtt egy oktató a neve miatt megalázta, édesapja felvetette, hogy meg kellene változtatniuk a családnevüket. Sinkovits azonban így reagált: „Nem, Édesapám! Most már csak azért is ezzel a névvel mutatom meg!”
A második világháború alatt – mint cserkész – kármegfigyelő szolgálatot teljesített a Margit-szigeti víztoronyban és a Szemlő-hegyi víztározónál. Később édesanyjával és két testvérével Somogy vármegyébe költöztek nagybátyjához, ahol mint leventekorút befogták kötelező hadi munkára. Galambok határában ásott tankcsapdát, lövészárkot, géppuskafészket, olykor napi tíz kilométert gyalogolva sárban, fagyban. De edzettsége és istenadta humora ezen is átsegítette, még társaiban is ő tartotta a lelket. A háború vége felé egyre több visszavonuló német katonával találkozott (itt vette hasznát édesanyja németnyelv-tanításának), sőt egyszer még egy Németország felé tartó vonatra is felrakták, azonban Szentgotthárdnál „véletlenül” lemaradt a szerelvényről.
Amikor a németek kivonultak, a néhány napos békét kihasználva „ástak". De már nem lövészárkot, hanem családi ezüstöt, lesütött húsokat, bödön zsírt, mézet, hordónyi pálinkát és bort. Több családtagját elvitték az „oroszok”, sőt magának Sinkovitsnak is háromszor kellett megszöknie tőlük, mivel málenkij robotra akarták fogni. 1945 őszén újraindult a tanév az Árpád Gimnáziumban. 1947-ben érettségizett, majd felvették a Színiakadémiára. Egykori gimnáziumában 1999 óta évente megrendezésre kerül a Sinkovits Imre vers- és prózamondó verseny.
1948-tól a Belvárosi Színházban, 1949-től az Ifjúsági Színházban játszott, ösztöndíjasként az Apák ifjúsága című darabban láthatta a közönség. Kolléganője Gombos Katalin színésznő volt, aki éppen ekkor szerződött vidékről Budapestre, a darabban ő alakította Dását. Hamarosan szerelem szövődött köztük, és 1951-ben össze is házasodtak. Ugyanebben az évben szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, valamint ugyanekkor a Nemzeti Színházhoz ment át, ahol 1956-ig játszott.
A Nemzetiben Háy Gyula: Az élet hídja című drámájában kapta első szerepét, a darab szerinti édesapját Bihari József alakította, akivel baráti viszonyba került.
Az áttörést Madách Imre Mózes c. darabjának főszerepe jelentette számára. Mózest, olyan drámai erővel játszotta el, hogy a bemutatótól számítva 22 éven keresztül, 700-nál is több alkalommal lépett fel ebben a szerepben.
1956. október 23-án Sinkovits Imre tízezres tömeg előtt szavalta el a Nemzeti dalt a Petőfi-szobornál, az esemény az 1956-os megmozdulás jelképe lett. Este, a Parlament előtti tömegtüntetésen az épületben Nagy Imrére váró írók és politikusok közé keveredve élte át Nagy Imre megérkezését és beszédét.
1956. október 30-án délelőtt 11 órakor került sor Színművészek Ideiglenes Nemzeti Bizottságának tagválasztására a Nemzeti Színházban. Az eseményen jelen volt a Madách Színház, az Operaház, a Néphadsereg Színháza, valamint a Nemzeti Színház tagsága. A jelenlévők Bessenyei Ferencet és Hindi Sándort követően harmadikként Sinkovits Imrét választották be, majd utána Raksányi Gellért, Szörényi Éva, Juhász József, Marosi Károly, Somogyvári Pál, Temesi János, Homm Pál, Bán József, György József, és Hegyi György következtek. Az ülésen határozat született arról, hogy a színészek és a művészek tiltakozás gyanánt mindaddig szüneteltetik munkásságukat, amíg Magyarországon szovjet csapatok tartózkodnak, az ÁVH-t fel nem oszlatják és a bűnösöket felelősségre nem vonják, valamint, amíg létre nem jön a Szovjetunióval való teljes egyenlőségen alapuló független viszony. Bárminemű restaurációval szemben is fellépnek, és még a Magyar Rádióban sem hajlandóak szerepelni.
Ugyanezen a délutánon Színművészeti Szövetségben a budapesti színházak küldöttei életre hívták a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség Forradalmi Bizottságát. A tagok közé itt is beválasztották Sinkovits Imrét, Darvas Ivánnal, Pécsi Sándorral, Szakáts Miklóssal, Molnár Tiborral, Lukács Miklóssal, Palló Imrével, és Bessenyei Ferenccel együtt. Itt, mintegy megerősítésképpen, a színházak bezárása mellett döntöttek a szovjet csapatok kivonulásáig. Egyúttal az ország valamennyi színházának a művészeit felszólították, hogy színházak forradalmi bizottságát alakítsák meg mindenhol, egyúttal szervezetek azonnali hatállyal lépjenek kapcsolatba a Színművészeti Szövetség Forradalmi Bizottságával.
1956. november 4-i szovjet invázió és a forradalom leverése után az új, kádári hatalom a bizottság működését felfüggesztette, majd rövidesen feloszlatta, tagjai ellen pedig az államhatalom megdöntésére való felbujtás vádjával indított eljárást. Sinkovitsot népszerűsége miatt nem merték börtönbüntetéssel sújtani. Helyette politikai nyomásra előbb a Nemzeti Színház vezetősége rendszerellenes magatartás miatt fél évre eltiltotta a színpadtól, majd elbocsátották. „Ők tőlem nyilvános önkritikát kívántak, és én ezt nem voltam hajlandó megtenni. Még élő vezető politikusunk próbált azzal hatni rám: Sinkovits elvtárs, maga kövezte ki az utat a Petőfi-szobortól a Köztársaság térig. Én ezt ott, akkor, rögtön visszautasítottam. Ezt követte volna a mentőakció: hogy hangosan nyilatkozzak. Azt mondtam: nem, nincs mit visszavonnom.” – emlékezett a művész 1988-ban.
Ebben az időszakban folyamatosan nyomozók zaklatták, megfigyelték, kihallgatásokra vitték. A családja megélhetése végett más munkát vállalt, játékfröccsöntőként dolgozott. Csak 1958-tól engedték meg neki, hogy a külvárosi, „proli” színháznak számító József Attila Színházban újra színészként játsszon. Kiemelkedő tehetsége itt is kifejezésre jutott, sorra vitte sikerre szerepeit. 1963-ban engedték vissza a Nemzeti Színház társulatába, amelynek évtizedeken át meghatározó tagjaként működött. Egyik legismertebb filmszerepe A tizedes meg a többiek felejthetetlen alakítása. Munkahelyét, a Nemzeti Színházat 2000-től kormányzati döntéssel Pesti Magyar Színházra nevezték át. Itt játszott haláláig. 72 évesen halt meg, tüdőrákban.
Halála előtt alig fél nappal a Magyar Színházban lépett fel; Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című darabjában játszotta a Tudós szerepét. Azon az estén légszomjjal küszködött, szemmel láthatóan nem volt jól, alig tudott színpadra lépni, Kozák András vezette kézen fogva a színpadig, de minden erejét megfeszítve tette a dolgát. Az előadás után a színpadról lejövet az öltözőig is alig tudott elmenni, ereje elhagyta. Néhány óra múlva otthonában érte a halál. A jó barát, Agárdy Gábor mondta: „…harminchét éven át öltöztünk egy öltözőben. A testvéremet veszítettem el, a barátomat. Nem tudom felfogni. Ez döbbenet. Ez nem igaz. Most ment volna a Balkáni gerle, amiben együtt játszunk. S ilyen hirtelen… Délelőtt telefonáltak a színházból, hogy nem érzi jól magát, s lemondta még a hétvégi Ármány és szerelem előadását is. De mindent titkolt, még azt is, hogy ki az orvosa… Az is fájt neki, hogy a Nemzeti Színháztól elvették a nevét. Nem mutatta, nem beszélt róla, mert azt mondta, nem érdemes. Nem tudom elképzelni, mi lesz, ha bemegyek az öltözőbe, s ott látom majd az elárvult helyét.”
2001. február 2-i temetése valódi nemzeti esemény volt. A közszolgálati televízió a tervezett hatvanhárom perc helyett kilencvenkilenc perc időtartamban, és élő adásban sugározta búcsúztatását az Óbudai temetőből, ahol hozzá méltó, egyszerű, csendes szertartás zajlott. A képernyőn pusztán a képeket lehetett látni, senki nem közvetített vagy kommentálta az eseményeket. A temetésen beszédet tartott Orbán Viktor miniszterelnök. Színésztársát búcsúztatta Kállai Ferenc. Sinkovits csodálatos verstolmácsolásaival kísért bejátszásokon az ő 1956-os bátorságát és színészi maradandóságát, emberi egyszeriségét dokumentálták.
„... az én életem a színház. S a hitvallásom; hiszek a színházban, a művészetben, az érzelemben és az emberi értelemben. Én az érzelmekre ható színházat vélem igazán modernnek. Csakhogy, minden dolgok dialektikája, hogy az érzelem felkeltésének az útjai értelmi cselekvések kockáival kövezettek. Én magam is először néző, vagyis olvasó módjára fürdöm meg a szerepeimben. Hagyom magamra hatni az író gondolatait. Azt akarom megtudni, hogy szeretem, vagy gyűlölöm az író által megálmodottat. Félreértés ne essék, nem a szerepemet, hanem az alakot, amelyet az író írt. Majd ezt az első benyomásomat akarom felidézni a nézőben. Így építem, építgetem a figurát apró kövekből nagy alapokra, majd később egyre kisebb kockákkal. Faragom és csiszolgatom, amíg össze nem áll egyetlen alakká. Amikor így tudatosan felépítem, akkor lepergetem az egészet magam előtt, úgy mintha én lennék a néző. Átélem a szinte lehetetlent, a magam látását. Ehhez egyetlen eszköz, hogy ismerni kell a nyersanyagot, amellyel dolgozom. A nyersanyag pedig én vagyok. A testem, és legbelül, amelyet szellemnek neveznek. Ismerni kell az erényeket, de még fontosabb a fogyatékosságokról tudni. Legszigorúbb kritikusom én vagyok, hiszen én tudom igazán, hogy mennyit nem tudok. ... Abban hiszek, hogy a színház segít az embereknek jobbá, szebbé tenni az életüket. Én azért lettem színész, mert úgy éreztem, a hogyanról van mondanivalóm." (Film Színház Muzsika – 1961. 25. szám)
Elhangzott az óbudai Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban:
„Egy hetven esztendős vén diák az óbudai Árpád Gimnáziumból kéri türelmeteket néhány mondat erejéig. Legelébb is, sohasem felejtsétek el iskolátok névadójának, Kőrösi Csoma Sándornak élete példáját. No nem kell ezért világutazókká válnotok, hogy a magyarság eredetét, őshazáját felkutassátok. Akad felfedezni, megőrizni való e 75 esztendeje Csonka Hazában is! (Elég ha Csoma Sándor szülőfalujára, a háromszéki Kőrösre gondolunk.) Nem kell elzarándokolni a távoli Dardzsiling régi angol temetőjébe sem, ahol végre megpihen „...egy szegény, árva magyar pénz és taps nélkül! Ki nemzetének bölcsejét kereste és a maga sírját találta itt – de halhatatlanságát is!", miként sírfeliratán olvasható. Élete példáját kutassátok s kövessétek! Önfegyelmét és szorgalmát, keresztény hitét és edzett testét, puritán életvitelét, hatalmas műveltségét! S mindezeket a Haza és Emberiség szolgálatába állítva! Ez a mai harsogó-csápoló-idegrángásos, lélektelen „fogyasztói társadalom", diszkóival, hamburgerjeivel, drogos-alkoholos tömeghisztériájával, mint a hínár húz le a tartalmatlan, csenevész élet mocsarába! Az így elsatnyult testben, milyen lélek lakozhat? Márpedig Magyarországnak testben és lélekben is erős, egészséges, keresztény Ifjúságra és Családokra van szüksége, ha fenn akarunk maradni a jövő századokban, évezredekben! De feladat vár Rátok a nyelvápolás terén is. Nem a tibeti nyelvtan s szótár elkészítése, csupán Édesanyátok nyelvének tisztán tartása, megőrzése, hogy szeplőtlen gazdagságában adhassátok tovább gyermekeiteknek, unokáitoknak! Mert ez az egyik, tán legerősebb kapocs, mely összeköt Valamennyiünket, élő és holt magyarokat! Végezetül! Nem az Őshazát kell keresnünk! (De azért ismerjük meg a tudósok, nyelvészek, régészek s néprajzosok eddigi kutatásait, eredményeit.) Ezt a mostani, megcsonkított, fenyegetett sorsú Hazát kell megismernünk, felemelnünk, becsülnünk és megvédenünk, magunknak s a Jövendőnek! Tamási Áronnal szólva: „Mi végre vagyunk a világon? Hogy valahol otthon legyünk benne!" Ez a „valahol", itt van a talpunk alatt! Magyarország! Fiatal Barátaim! Tudom, nem kevés, amit kértem Tőletek. De csak így, s csak ezért érdemes élni! Márpedig e Nemzetnek annyi hősi halottja volt, most hősi élőkre van szüksége! Hiszem, Ti azok lesztek! Megfáradt, öreg, de szeretetet, hitet sugárzó karommal ölellek Benneteket!" – Sinkovits Imre.
Hangja a magyar nézők számára összefonódott John Wayne-nel, akit 1966-tól 1975-ig mintegy 10 filmben szinkronizált.
Év | Cím | Szereplő | Szinkron év |
---|---|---|---|
1966 | El Dorado | Cole Thornton | 1991 |
1968 | A pokol tornácán | Chance Buckman | 1995 |
A zöldsapkások (1. magyar szinkron) | Mike Kirby ezredes | 1994 | |
1969 | A félszemű (3. magyar szinkron) | Reuben J. „Rooster” Cogburn seriff | 2000 |
1970 | Chisum | John Simpson Chisum | 1993 |
Rio Lobo (2. magyar szinkron) | Cord McNally ezredes | ||
1971 | A nagy Jake (1. magyar szinkron) | Jacob McCandles | 1992 |
Cowboyok | Wil Andersen | 1995 | |
1974 | Detektív két tűz között (első-két magyar szinkron) | Lon McQ hadnagy | 1978 |
1995 | |||
1975 | Cogburn, a békebíró (1. magyar szinkron) | Rooster Cogburn | 1997 |
Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
---|---|---|---|---|
1936 | Rembrandt (1. magyar szinkron) | Saul, a koldus | Roger Livesey | 1981 |
1938 | A nagy tűzfény | Giorgi Gudushauri | Szpartak Bagasvili | 1951 |
1939 | Aranykulcsocska (1. magyar szinkron) | — | — | 1949 |
Becsületből elégtelen (1. magyar szinkron) | Jefferson Smith | James Stewart | 1964 | |
1942 | Az év asszonya | William J. Harding | Minor Watson | 1994 |
1943 | Madame Curie | Pierre Curie | Walter Pidgeon | 1964 |
1944 | Titkos küldetés | Leontyev mérnök | Andrej Tutiskin | 1949 |
1946 | Az éjszaka kapui (2. magyar szinkron) | Hajléktalan / A szerencse | Jean Vilar | 1977 |
1948 | Külügyi szívügyek | Rufus J. Plummer ezredes | Millard Mitchell | 1980 |
1949 | Van hazájuk | — | — | 1950 |
1950 | Az aranycsillag lovagja | Szergej Tyimofejevics Tutarinov | Szergej Bondarcsuk | 1951 |
Cyrano de Bergerac (1. magyar szinkron) | Cyrano de Bergerac | José Ferrer | 1979 | |
Dallas | Blayde Hollister | Gary Cooper | 1982 | |
Sztrájk | Jakub | Elo Romancik | 1952 | |
1951 | Feledhetetlen 1919 | — | — | |
1952 | A boldogság madara | — | — | 1953 |
Családi ágy | John Edwards | Rex Harrison | 1967 | |
Délidő (2. magyar szinkron) | — | — | 1989 | |
1953 | A kürtös unokája | Pintea Dorobantu / Cristea Dorobantu | Andrei Codarcea | 1954 |
Kifulladt vad | Jeff Dawson | Gary Cooper | 1967 | |
1954 | A Zsurbin-család | — | — | 1955 |
Gaucher atya varázsitala | Gaucher atya | Rellys | 1969 | |
Némó kapitány | Pierre Arronax professzor | Lukács Pál | 1992 | |
Párizs levegője (2. magyar szinkron) | Victor Le Garrec | Jean Gabin | 1997 | |
1955 | Asszonyi álmok (1. magyar szinkron) | Mr. Henrik Lobelius | Ulf Palme | 1970 |
Othello | Jágó | Andrej Popov | 1956 | |
1956 | Moby Dick (1. magyar szinkron) | Ahab kapitány | Gregory Peck | 1971 |
1957 | Búcsú a fegyverektől | Nino | Memmo Carotenuto | 1978 |
Fieszta | Mike Campbell | Errol Flynn | 1972 | |
Tisztes úriház (1. magyar szinkron) | Eskető pap | — | 1961 | |
1958 | Gigi | Honoré Lachaille | Maurice Chevalier | 1988 |
Hamu és gyémánt | Szczuka | Waclaw Zastrzezynski | 1970 | |
Hüvelyk Matyi (1. magyar szinkron) | Ivan, a rabló | Terry-Thomas | 1960 | |
Vágy a szilfák alatt (1. magyar szinkron) | Ephraim Cabot | Burl Ives | 1971 | |
1959 | Ben Hur (1. magyar szinkron) | Quintus Arrius | Jack Hawkins | 1982 |
Emberi sors (1. magyar szinkron) | Andrei Szokolov | Szergej Bondarcsuk | 1959 | |
Foma Gorgyejev (1. magyar szinkron) | Foma Gorgyejev | Georgij Jepifancev | 1960 | |
Orfeusz alászáll (1. magyar szinkron) | Jabe M. Torrance | Victor Jory | 1977 | |
1960 | A kalandor | Philippe Brideau | Jean-Claude Pascal | 1961 |
A kiátkozott | Olimpij atya (+ Marczis Demeter (ének)) | Sztyepan Krilov | 1962 | |
Finom kis börtön… | Sidney Crout főfoglár | Lionel Jeffries | 1965 | |
Sorsok állomása | — | — | 1961 | |
Szombat este, vasárnap reggel (1. magyar szinkron) | Jack | Bryan Pringle | ||
Zazie a metrón (1. magyar szinkron) | Gabriel nagybácsi | Philippe Noiret | 1973 | |
1961 | A megszökött falu | — | — | 1961 |
Nikki, Észak vad kutyája | Mesélő (hang) | Jacques Fauteux | 1966 | |
1962 | Billy Budd | John Claggart, fegyvermester | Robert Ryan | 1972 |
San Michele | Axel Munthe | O. W. Fischer | 1971 | |
Vidám történetek | — | — | 1963 | |
1963 | A Giaconda mosoly | Henry Hutton | Nigel Davenport | 1967 |
Álomjáték | Alfred, a tiszt | Uno Henning | 1968 | |
Az igazságszolgáltatás nevében (1. magyar szinkron) | Charles Cassidi, ügyvéd | Pierre Brasseur | 1984 | |
Hud | Homer Bannon | Melvyn Douglas | 1991 | |
Kékszakáll | Henri-Desiré Landru | Charles Denner | 1980 | |
Kilenc óra Ráma oltáráig | Gopal Das felügyelő | José Ferrer | 1977 | |
Kleopátra (1. magyar szinkron) | Julius Caesar | Rex Harrison | ||
1964 | Becket | Thomas Becket | Richard Burton | 1972 |
My Fair Lady | Henry Higgins professzor | Rex Harrison | 1986 | |
1965 | A Crossbow-akció | Phil Bradley | Jeremy Kemp | 1978 |
A megboldogult Edwina Black | Gregory Black | Hermann Lenschau | 1971 | |
Az ötödik lovas a félelem | Braun docens | Miroslav Macháček | 1978 | |
Dollár-trilógia 2.: Pár dollárral többért (1. magyar szinkron) | Douglas Mortimer ezredes | Lee van Cleef | 1989 | |
Háború és béke – 1. rész: Andrej Bolkonszkij | Pierre Bezuhov | Szergej Bondarcsuk | 1967 | |
1966 | Egy ember az örökkévalóságnak (2. magyar szinkron) | Sir Thomas More | Paul Scofield | 1989 |
Folytassa, cowboy! (1. magyar szinkron) | Albert Earp seriff | Jon Pertwee | 1966 | |
Háború és béke – 2. rész: Natasa Rosztova | Pierre Bezuhov | Szergej Bondarcsuk | 1967 | |
Marat halála | Jean-Paul Marat | Ian Richardson | 1980 | |
1967 | A piszkos tizenkettő | John Reisman őrnagy | Lee Marvin | 1983 |
Háború és béke – 3. rész: 1812 | Pierre Bezuhov | Szergej Bondarcsuk | 1968 | |
Háború és béke – 4. rész: Pierre Bezuhov | ||||
Játékszabályok | Tom | Alexander Kerst | 1974 | |
1968 | „Én” – megrendelésre | Braling 1 / Braling 2 | Günther Ungeheuer | 1975 |
Lidércnyomás | Leer | Richard Boone | 1998 | |
Oidipusz király | Kreón | Richard Johnson | 1981 | |
Volt egyszer egy Vadnyugat (1. magyar szinkron) | Frank | Henry Fonda | 1982 | |
1969 | A nagy utazás | Beszélő | Roland Dubillard | 1971 |
A vezér | John Hathaway | Gregory Peck | 1997 | |
Hello, Dolly! | Horace Vandergelder | Walter Matthau | 1983 | |
Jó fiúk, rossz fiúk | McKay | George Kennedy | 1986 | |
Ne búsulj! | — | — | 1970 | |
Ördögöt a farkánál (1. magyar szinkron) | Cezar báró | Yves Montand | 1978 | |
Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája | Z | Yves Montand | 1969 | |
1970 | A vörös kör (1. magyar szinkron) | Jansen | 1988 | |
Az utolsó völgy (1. magyar szinkron) | Gruber | Nigel Davenport | 1980 | |
Leon és az Atlanti-fal (1. magyar szinkron) | — | — | 1971 | |
Macbeth | Macbeth | Eric Porter | 1978 | |
1971 | A vénlány (1. magyar szinkron) | Gabriel Marcassus | Philippe Noiret | 1977 |
Bajaja herceg | A ló | — | 1974 | |
Csakazértis nagypapa (2. magyar szinkron) | Joseph P. Kotcher | Walter Matthau | 1997 | |
Hideg pulyka (1. magyar szinkron) | — | — | 1973 | |
Hotel Plaza | Roy Hubley / Jesse Kiplinger / Sam Nash | Walter Matthau | 1987 | |
Mária, a skótok királynője (1. magyar szinkron) | James Hepburn, Lord Bothwell | Nigel Davenport | 1973 | |
1972 | A felső tízezer | Gurney 13. grófja | Harry Andrews | 1976 |
Ostromállapot | Philip Michael Santore | Yves Montand | 1974 | |
1973 | A nagy balhé (1. magyar szinkron) | Kid Twist | Harold Gould | 1985 |
Az írás megmarad | Maurice Latel | Christian Alers | 1978 | |
Halló, itt Iván cár! | Ivan Vasziljevics Bunsa | Jurij Jakovlev | 1974 | |
Hosszú út az éjszakába | James Tyrone, Sr. | Laurence Olivier | 1976 | |
Nevem: Senki (1. magyar szinkron) | Jack Beauregard | Henry Fonda | 1981 | |
1974 | A körülmény | Apa, a mérnök | Gaetano Porro | 1975 |
Airport ’75 | Stacy kapitány | Efrem Zimbalist, Jr. | 1985 | |
Antonius és Kleopátra | Marcus Antonius | Richard Johnson | 1977 | |
Az éjjeliőr | Jim Slade | Burt Lancaster | 1995 | |
Ítélet (2. magyar szinkron) | Leguen | Jean Gabin | 2001 | |
Musical múzeum | Frank Sinatra | 1986 | ||
Olcsó regény | Giulio Basletti | Ugo Tognazzi | 1976 | |
Pénzt vagy életet! (1. magyar szinkron) | Anthony Fallon parancsnok | Richard Harris | ||
Vincent, Francois, Paul és a többiek (1. magyar szinkron) | Vincent, gyáros | Yves Montand | 1977 | |
1975 | A Rosenberg-házaspár | Douglas bíró | Georges Wilson | 1976 |
Agyő, haver! (1. magyar szinkron) | Verjeat feügyelő | Lino Ventura | 1977 | |
Szerelem a romok között | Sir Arthur Glanville-Jones | Laurence Olivier | ||
Tetthely – 52. rész: A leszámolás | Dr. Alexander | Romuald Pekny | ||
1976 | A Ferramonti-örökség | Gregorio Ferramonti | Anthony Quinn | 1999 |
A folyó vonala | di Giacomino atya | Philippe Leroy | 1978 | |
A kétbalkezes és az örömlány (1. magyar szinkron) | Sam Longwood | Lee Marvin | 1979 | |
A svihák | Morland | Yves Montand | 1983 | |
Buffalo Bill és az indiánok | Ned Buntline | Burt Lancaster | 1979 | |
Elátkozottak utazása (1. magyar szinkron) | Schroeder kapitány | Max von Sydow | 1987 | |
1977 | Az ultimátum | Dell tábornok | Burt Lancaster | 1992 |
Lidércnyomás | Saint-Ramé | Michel Piccoli | 1979 | |
1978 | A brazíliai fiúk | Dr. Josef Mengele | Gregory Peck | 1988 |
A cukor | Grezillo | Michel Piccoli | 1980 | |
Őrült nők ketrece (1. magyar szinkron) | Renato Baldi | Ugo Tognazzi | ||
Rajzás | Dr. Walter Krim | Henry Fonda | 1998 | |
Rómeó és Júlia | A kórus | John Gielgud | 1980 | |
Valamit valamiért | Robert Hansen | Michel Piccoli | ||
1979 | A terasz | Amedeo | Ugo Tognazzi | 1995 |
Hét januári nap | — | — | 1981 | |
Hurrikán | Bruckner kapitány | Jason Robards | 1991 | |
I, mint Ikarusz | Henri Volney főügyész | Yves Montand | 1981 | |
Jézus élete | Narrátor (hang) | Alexander Scourby | 1985 | |
Korlát | Manev | Innokentyij Szmoktunovszkij | 1981 | |
Lányok | Récitant / Narrátor (hang) | Michel Bouquet | 1989 | |
V. Henrik | Pistol | Bryan Pringle | 1982 | |
1980 | Airplane! | Dr. Rumnyak | Leslie Nielsen | 1987 |
Hamlet | Hamlet apjának szelleme | Patrick Allen | 1981 | |
Ipi-apacs (1. magyar szinkron) | Miles Kendig / James Butler / Mr. Hannaway / Leonard Ross | Walter Matthau | 1990 | |
Lili Marleen | David Mendelsson | Mel Ferrer | 1992 | |
Minden jó, ha a vége jó | Király | Donald Sinden | 1983 | |
Őrült nők ketrece 2. (1. magyar szinkron) | Renato Baldi | Ugo Tognazzi | ||
Tengeri farkasok | W. H. Grice ezredes | David Niven | 1988 | |
Zálogocska | Búbánat Jones | Walter Matthau | 1996 | |
1981 | A fekete macska | Robert Miles professzor | Patrick Magee | 1995 |
Cupido nyilai | Alan Calcutt | Robin Bailey | 1985 | |
1982 | A titokzatos idegen | Balthasar Hoffman | Fred Gwynne | 1988 |
Airport 2000 | Felix Duncan | Robert Webber | 1989 | |
Hol vannak a gyerekeim? | Hunter Burgess | Richard Dysart | 1985 | |
1983 | A jégmadár (2. magyar szinkron) | Cecil | Rex Harrison | 1999 |
Az öltöztető | Sir | Albert Finney | 1992 | |
Bíbor és fekete | Monszinyore Hugh O’Flaherty | Gregory Peck | 1991 | |
Jámbor lelkek külföldön | Duncan kapitány | Barry Morse | 1988 | |
1984 | A Bounty | Hood admirális | Laurence Olivier | 1986 |
A kaméliás hölgy | Charles hercege | John Gielgud | 1992 | |
A pajzán Dagobert király | Honorius pápa / Introchius | Ugo Tognazzi | ||
1985 | A piszkos tizenkettő – A második küldetés | John Reisman őrnagy | Lee Marvin | 1998 |
1986 | Hajtűkanyar | Macklin atya | Fred Gwynne | 1989 |
1987 | Dowling atya nyomoz – Sorsdöntő gyónás (1. magyar szinkron) | Frank Dowling atya | Tom Bosley | 1993 |
1988 | A fehér kínai | Batz | Michel Piccoli | |
Egy marék por | Mr. Todd | Alec Guinness | 1997 | |
Sátánkeringő Bécsben | Oskar Reikman | Edward Asner | 1993 | |
1989 | A hóbortos nagybácsi | Luca bácsi | Vittorio Gassman | 1994 |
Fél lábbal a Paradicsomban | Az Úr (hang) | — | 1991 | |
Indiana Jones 3.: Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (első-két magyar szinkron) | Henry Jones professzor | Sean Connery | 1989 | |
2000 | ||||
1990 | Tini nindzsa teknőcök (1. magyar szinkron) | Szecska (hang) | Kevin Clash | 1991 |
1991 | Hegylakó 2. (1. magyar szinkron) | Ramirez | Sean Connery | |
Marhakonzerv-akció | Masse tábornok | Jacques François | 1992 | |
Robin Hood, a tolvajok fejedelme (1. magyar szinkron) | Richárd király | Sean Connery | 1991 | |
Tini nindzsa teknőcök 2. – A trutymó titka | Szecska mester (hang) | Kevin Clash | 1992 | |
1993 | Galaktikus uborka | Harry Stone | Danny Aiello | 1994 |
1994 | Ez nem lehet szerelem | Michael Reyman | Anthony Quinn | 1998 |
Pumukli és a kék hajómanó | Kék hajómanó (hang) Kormányos |
Wolfgang Völz | 1995 | |
Rendőrvicc | Jake Stone | Jack Palance | ||
Tüzelj vissza! | Marc Marshall marsall | Robert Mitchum | ||
1995 | Babe | Mesélő (hang) | Roscoe Lee Browne | |
Die Hard 3. – Az élet mindig drága (1. magyar szinkron) | Dr. Fred Schiller | Stephen Pearlman | ||
Drakula halott és élvezi | Drakula gróf | Leslie Nielsen | 1997 | |
Hadd maradjak, anyu! | Hans Oldehoff | Günter Mack | ||
Pajzs a résen, avagy a töketlen erő (1. magyar szinkron) | Dick Panzer tábornok | Rip Torn | 1996 | |
Pár lépés a mennyország | Don Pedro Aragon | Anthony Quinn | ||
Vad Bill | California Joe | James Gammon | ||
1996 | Sárkányszív | Draco (hang) | Sean Connery | 1997 |
Szentivánéji álom | — | — | 1998 | |
1997 | Romani kris – Cigánytörvény | Lovér | Đoko Rosić | |
1998 | Ha eljön Joe Black | William Parrish | Anthony Hopkins | 1999 |
Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
---|---|---|---|---|
1967-1975 | Maigret felügyelő nyomoz I-IX. | Jules Maigret felügyelő | Jean Richard | 1978 |
1968 | Nicholas Nickleby | Brooker | John Bailey | 1970 |
1977 | Washington zárt ajtók mögött 1-6. | Esker Scott Anderson | Andy Griffith | 1979 |
1982 | A pármai kolostor 1-6. | IV. Pármai herceg | Georges Wilson | 1985 |
Marco Polo | Teobaldo Visconti | Burt Lancaster | 1984 | |
Nagyon különleges ügyosztály | Frank Drebin detektív | Leslie Nielsen | ||
1988 | Dowling atya nyomoz I. | Father Frank Dowling | Tom Bosley | 1993 |
1987 | Ki a csuda ez a fiú? | Artur | Ugo Tognazzi | 1992 |
1994-1996 | Chicago Hope korház I-III. (1. magyar szinkron) | Dr. Arthur Thurmond | E. G. Marshall | 1997-1999 |
1991 | Tassilo – Egy férfi egy eset | Georg Feuerstein | Karl Heinz Vosgerau | 1996 |
Év | Cím | Szereplő | Szinkronhang | Szinkron év |
---|---|---|---|---|
1976 | Hupikék törpikék és a csodafurulya (2. magyar szinkron) | Törpapa | Michel Elias | 1988 |
1981 | Hupikék törpikék I-II. | Don Messick | 1989-1990 | |
1982 | 1989-1991 | |||
Hupikék törpikék: Törpkarácsony | 1990 | |||
Hupikék törpikék: Bálintnapi kívánságok | 1991 | |||
Janó és Bibice (1. magyar szinkron) | 1994 | |||
1983 | Hupikék törpikék III. | 1988-1991 | ||
Hupikék törpikék: Törpolimpia | 1991 | |||
1984 | Hupikék törpikék | 1987 | ||
Hupikék törpikék és Törpicur | 1988 | |||
Hupikék törpikék IV-VII. | 1992-1993 | |||
1985 | 1992-1994 | |||
1986 | 1989-1993 | |||
1987 | 1993-1994 | |||
Hupikék törpikék: Karácsonyi különkiadás | 1993 | |||
1995 | Hupikék törpikék: Teletranszporttörp (videójáték) | 1997 |
Év | Cím | Szereplő | Szinkronhang | Szinkron év |
---|---|---|---|---|
1955 | Susi és Tekergő | Trappancs | Bill Baucom | 1997 |
1957 | A világ teremtése (2. magyar szinkron) | Az Úr | François Périer | 1991 |
1976 | Micimackó kalandjai (első-két magyar szinkron) | Mesélő | Sebastian Cabot | 1988 |
1997 | ||||
1981 | Alice Csodaországban | Rosztyiszlav Pljatt | 1984 | |
1988 | Őslények országa (1. magyar szinkron) | Pat Hingle | 1989 | |
1990 | Mentőcsapat a kenguruk földjén | Percival C. McLeach | George C. Scott | 1991 |
1994 | Az oroszlánkirály | Mufasa | James Earl Jones | 1994 |
1997 | Micimackó visszatér | Mesélő | David Warner | 1998 |
1998 | Az oroszlánkirály 2. – Simba büszkesége | Mufasa | James Earl Jones | 1999 |
Mulan | Fő ősatya | George Takei | 1998 | |
Rudolf, a rénszarvas | Mikulás | John Goodman | ||
2000 | Tigris színre lép | Mesélő | John Hurt | 2000 |
A kis hableány 2. – A tenger visszavár | Triton király | Kenneth Mars | ||
Susi és Tekergő 2. – Csibész, a csavargó | Trappancs | Jeff Bennett | 2001 |
1999. február 14-én a budai Gellért szállóban ő szavalta az akkor Balassi Bálint-emlékkarddal kitüntetett Nagy Gáspár versét és Balassi Bálint költeményét.
Sinkovits Imre (Budapest, 1928. szept. 21.– Budapest, 2001. jan. 18.) színész |
Apja: Sinkovits Jenő (Budapest, 1901. jún. 9.– Budapest, 1977. márc. 19.) vendéglős |
Apai nagyapja: Sinkovits Vince (Németszentgrót, 1861. márc. 30.– Kispest, 1932. okt. 2.) magánzó |
Apai nagyapai dédapja: Sinkovics József |
Apai nagyapai dédanyja: Frisch Mária | |||
Apai nagyanyja: Vojnovits Teréz (Körmend, 1867. feb. 21. – ?) |
Apai nagyanyai dédapja: Vojnovits István | ||
Apai nagyanyai dédanyja: Németh Dorottya | |||
Anyja: Göndöcs Terézia (Strém, 1905. máj. 22. – Budapest, 1991. nov. 20.) |
Anyai nagyapja: Göndöcs Lajos (Zalaszentiván, 1872. jan. 21. – ?) |
Anyai nagyapai dédapja: Göndöcs Vendel | |
Anyai nagyapai dédanyja: Goldfinger Borbála | |||
Anyai nagyanyja: Posch Teréz (Ókörtvélyes, 1879. dec. 31. – ?) |
Anyai nagyanyai dédapja: Posch Ferenc | ||
Anyai nagyanyai dédanyja: Neubauer Julianna |