Mai cikkünkben a Török Irma témakörben fogunk elmélyülni, amely téma az elmúlt években sok ember érdeklődését felkeltette. A Török Irma megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vitákat és vitákat generálva különböző területeken. Ahogy a Török Irma folyamatosan fejlődik, kulcsfontosságú megérteni annak társadalmunkra gyakorolt hatását, és megérteni, hogyan tudunk alkalmazkodni az általa hozott változásokhoz. Ebben a cikkben a Török Irma legrelevánsabb aspektusait tárjuk fel, eredetétől a mai világra gyakorolt hatásáig, és elemezzük a témával kapcsolatos különböző szempontokat.
Török Irma | |
Herczeg Ferenc: A dolovai nábob lánya. Társulat: Nemzeti Színház, Budapest. Bemutató: 1893.03.10. Szereplők: Jób Vilma: Török Irma | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1875. március 13. Temesvár |
Elhunyt | 1945. november 6. (70 évesen) Budapest |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Egyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Török Irma témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Török Irma, Török Mária Jozefa Antónia (Temesvár, 1875. március 13. – Budapest, 1945. november 6.) drámai színésznő.
Török József és Scheid Mária leányaként született. A színiakadémiát elvégezve, 1893-ban Paulay Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz. A proletárok című Csiky-darabban lépett fel, ahol olyan sikert aratott, hogy azonnal az élvonalba került. Meleg érzés, természetes beszéd, minden érzelem kifejezésére alkalmas játék jellemezte színpadi szereplését, melynek legjellegzetesebb vonása, hogy szerepeit lelkileg átélte. Az igazi élet művészetét állította a közönség elé és az új iskola híveként a deklamáció segítőeszközeitől ment játékával ösztönös, igaz bensőséggel szólaltatta meg alakjait az Egértől az Elektráig (Hofmansthal), a klasszikus Shakespeare-darabokban éppúgy, mint a francia társadalmi színművekben vagy akár Herczeg Ferenc Dolovai nábobjában.
Keglevich gróf, a Nemzeti Színház intendánsa, a párizsi világkiállítás alkalmával színházi tanulmányútra küldte; 1900-ban Londonban ő képviselte a magyar drámai színművészetet, amikor is egy fényes hangverseny keretében cigányzene kísérettel szavalt magyar költeményeket és nagy sikert aratott a legelőkelőbb angol közönség előtt. 1911. május 6-án Budapesten, az Erzsébetvárosban karancsberényi Berényi János Leó gróf felesége lett.
1914-ben visszavonult a színpadtól. 1924-ben lett a Nemzeti Színház örökös tagja.
1945. november 6-án Budapesten érte a halál.