Ebben a cikkben elmélyülünk a Hernád (település) lenyűgöző világában, feltárjuk annak számos oldalát, és felfedezzük a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását. A Hernád (település) széles körben kutatott és vitatott téma, nagy érdeklődést és kíváncsiságot vált ki a tudománytól a művészetig, a populáris kultúrán és általában a társadalomon keresztül. Ezen a vonalon elemezzük, hogyan fejlődött a Hernád (település) az idők során, milyen következményekkel jár ma, és milyen trendeket és kihívásokat jelent a jövőre nézve. Készüljön fel egy felfedező és inspiráló utazásra, ahol minden bekezdés közelebb visz a Hernád (település) fontosságának és relevanciájának megértéséhez a mai világban.
Hernád | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Dabasi | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Zsírosné dr. Pallaga Mária (független) | ||
Irányítószám | 2376 | ||
Körzethívószám | 29 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4148 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 147,67 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 27,06 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 09′ 45″, k. h. 19° 25′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 45″, k. h. 19° 25′ 59″ | |||
Hernád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hernád nagyközség Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Hernád község Pest vármegye alföldi részén, Budapest központjától mintegy 50 kilométernyire található. Tőle 13 km-re keletre található Magyarország mértani középpontja Pusztavacs település mellett. Az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének térinformatikai mérései alapján a település mellett határozták meg Magyarország tényleges földrajzi középpontját. (A tényleges középpont koordinátái: é. sz. 47° 10′ 06″, k. h. 19° 23′ 44″)
A település az M5-ös autópálya és az 5-ös országút között terül el. Vonattal megközelíthető a 142-es számú Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon.
Hernádot először egy birtokpert lezáró oklevél említi 1388-ban. Ekkoriban a falu népes köznemesi település lehetett. A török korszakban Hernád teljesen elnéptelenedett. Területét Nagykőrös szerezte meg és legelőként hasznosította. A 19. században Hernád környékén garázdálkodott Bogár Szabó Imre, a híres betyár. A település területe a 20. század közepéig a szomszédos Újhartyánhoz tartozott. Örkényi gazdák számos tanyát létesítettek a mai falu helyén, melyet a statisztikák Váradi-telep néven említettek. A népesség növekedését segítette, hogy Váradi-telep 1899-ben vasútállomást kapott. A Váradi-telep - amelyet a helyiek Zsírosként emlegetnek - jelenleg a község része.
Régen Hernádon gazdasági vasút működött, de ezt később bezárták. Hernád 1946-ban alakult önálló községgé Újhartyánból kiválva, ideiglenes neve kezdetben Alsóhernád volt.
Az 1970-es években hozzácsatoltak addig Örkényhez tartozó területrészeket a két község közötti tanyák nagy részével. Ekkor épült meg a falu gazdaságát a mai napig meghatározó baromfinevelő üzem és vágóhíd. Ebben az időben a hernádi lakosok jelentős része - a létező szocializmus sajátosságait kihasználva - háztáji baromfinevelésre vállalkozott és a településre egyébként is jellemző hosszú telkek végén megszaporodtak az intenzív baromfitenyésztéshez elengedhetetlen, hosszú, zárt nevelőházak. Az itt nevelt vágóállatokat a helyi vágóhíd vette át a gazdáktól. A rendszerváltást követően a háztáji baromfitartás fokozatosan elhalt.
Napjainkban a nagyüzemi brojlercsirkekeltetés, -nevelés és -feldolgozás a községben található nevelőtelepeken és vágóhidakon zajlik, amelyek a környék egyik legnagyobb foglalkoztatói. Jelentősebb baromfitenyésztő cégek: Galdorf Zrt., Her-Csi Hús Kft.] V & Chicken Kft., Bro-Ker-Bét Kft.
A településen két praxissal háziorvosi rendelőintézet, gyermek háziorvosi rendelőintézet, általános iskola, óvoda és bölcsőde működik. Az intézményeket az elmúlt évek során modernizálták, felújították.
A település rendszerváltás utáni első polgármestere, Zsadányi Lászlóné korábban egy cikluson át (1985-1990 között) tanácselnökként is vezette a községet.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 4111 | 4035 | 3975 | 4178 | 4109 | 4148 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,9%, református 7,5%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,3% (23,2% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 2% cigánynak, 0,8% románnak, 0,7% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1% szerbnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,5% volt római katolikus, 5,4% református, 0,9% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 16,5% felekezeten kívüli (41,6% nem válaszolt).
Római katolikus templom, Árkay Bertalan építész, festőművész, a modern magyar építészet egyik úttörője tervei szerint épült 1961-ben.
Szent Család közösségi ház, Balázs Mihály Kossuth-díjas építész, műegyetemi tanár (Hernád szülötte) tervei szerint épült 2010-ben
Squash, tenisz, szauna, medence, szolárium, aerobic, hiphop tánc.