A Albertirsa világában rengeteg felfedezhető és felfedezhető információ áll rendelkezésre. A Albertirsa eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig sok ember érdeklődését keltette fel az évek során. Ebben a cikkben a Albertirsa legrelevánsabb aspektusaival foglalkozunk, a kultúrához való hozzájárulásától a mindennapi életre gyakorolt hatásáig. Egy részletes és alapos elemzésen keresztül a Albertirsa minden oldalát megvizsgáljuk, globális és gazdagító jövőképet nyújtva olvasóink számára. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Albertirsa lenyűgöző világában!
Albertirsa 1950-ben jött létre Alberti és Irsa községek egyesítésével, melyeket a Vasút utca választ el egymástól.2003 óta város.
Alberti története
A legrégibb oklevél, amelyben neve (Alberth) előfordul,1277-ből maradt fenn, de ugyanerről a területről már 1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést.
A török időkben elnéptelenedett.
1710-ben akkori ura, Váracskay András kuruc ezredes a Zólyom vármegyében fekvő Nagyszalatna községből 24 szekérrel érkező felvidéki, evangélikus vallású jobbágyot telepített be, többségében szlovák anyanyelvűeket, de voltak közöttük magyar családnevűek is.
Irsa története
Neve a szláv „jelsa” (magyarul égerfa) szóból vált ilyenformán magyarrá. Első írásos említése 1281-ből maradt fenn egy az innen Bercelbe vezető utat említő oklevélben. 1360-ban az Irsai nemesek birtokának írták, és ez évben említették Szent Margitról elnevezett egyházát is. A török megszállás idején a település elnéptelenedett.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,9%, református 6,9%, evangélikus 25,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,3% (23,4% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% szlováknak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak és ukránnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,2% volt római katolikus, 17,4% evangélikus, 6,4% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 13,3% felekezeten kívüli (41,3% nem válaszolt).
Nevezetességei
Evangélikus templom és paplak az egykori Alberti területén. A templom és a paplak is a 18. századból való. Itt született Tessedik Sámuel. Az albertievangélikus egyházban őrzött szlovák nyelvű leírás szerint Váracskay András földesúr hívására 1711. szeptember 29-én Csányi György, Takács Mihály és Havram Pál elöljárók vezetésével 24 szekérrel érkeztek Albertibe az első telepesek, és magukkal hozták Claudinyi Frigyes lelkészüket is. Az első, fából-sárból épített templomukat, lakóházaikat a Gerje-menti Marasztyi-réten építették fel. 1763. június 28-án földrengés rázta meg a községet, melynek következtében a templom és sok lakóház is megrongálódott. A Mária Teréziától kapott királyi engedély birtokában Gegus Zakariás lelkészsége alatt, 1774 áprilisában kezdték meg az új templom építését, melyhez Szeleczky Márton – Alberti földesura – a templom helyéül szolgáló telket és 30.000 Albertin égetett téglát adományozott. Október 4-én Gegus Zakariás tette le az alapkövet. Az építkezést 1778 július 4-én fejezték be. Az ezt követő harmadik vasárnapon történt a felszentelés. A templom fennállásának 200. évfordulóján emléktáblán örökítették meg az alberti evangélikus egyháznál szolgált lelkészek és kántortanítók neveit.
Irsai evangélikus templom (18. századi, klasszicista stílusú, oltárképét, amely Jézust ábrázolja nagy sokaság közepén, kitárt karokkal, Feszty Masa – Feszty Árpád lánya – készítette)
Református templom (Irsa területén)
Római katolikus templom Irsa területén (barokk stílusú, 1764)
A város határában épült az ország legnagyobb teljesítményű transzformátor-állomása, amely az Ukrajnából ill. Oroszországból érkező nagyfeszültségű (750 kV-os) Albertirsa–Vinnicja-távvezeték fogadóállomása.
Cegléden született ugyan, de születésétől egész gyerekkorát itt töltötte Sirkó László (1950–) színművész
Cegléden született ugyan, de itt él, tanít és alkot Gérné Mezősi Aranka (1955–) magyar szobrász, festőművész, éremművész, művésztanár és kultúraszervező
Díszpolgárok
Az alábbi személyek Albertirsa díszpolgárai (zárójelben a cím adományozásának évével):
↑Giuseppe Gatti (Trezzano Sul Naviglio, 1942. december 18. –) a politikai tudományok doktora.
Doktorátusát a milánói l'Universitá Cattolica del Sacro Cuore nevű egyetemen szerezte. 1970-től hét cikluson keresztül volt a Milánó melletti Gaggiano polgármestere. A Gaggiano és Albertirsa közötti testvérvárosi kapcsolat előkészítésében, kialakításában meghatározó szerepet játszott.