Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Mende (Magyarország) témáját és az ezzel kapcsolatos összes szempontot. Az eredetétől a mai relevanciáig, lehetséges jövőbeli vonatkozásain keresztül egy kimerítő elemzésbe merülünk, amely történelmi és kortárs szempontokat egyaránt magában foglal. A Mende (Magyarország) nagy érdeklődésre számot tartó téma, és számos területen jelentős hatással bír, ezért elengedhetetlen annak teljes megértése. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy az olvasó számára teljes és részletes képet adjunk a Mende (Magyarország)-ről, azzal a céllal, hogy szilárd és gazdagító ismereteket szerezzünk ebben a témában.
Mende | |||
Római katolikus templom Golgota-szoborcsoporttal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Nagykátai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kaszanyi József (független) | ||
Irányítószám | 2235 | ||
Körzethívószám | 29 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4127 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 154,29 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 27,15 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 25′ 46″, k. h. 19° 27′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 46″, k. h. 19° 27′ 27″ | |||
Mende weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mende témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mende község Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
A település a fővárostól keletre a Gödöllői-dombság és a Monor–Irsai-dombság határán helyezkedik el. A községet átszelő 31-es számú főút és a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal az Alsó-Tápió völgyében halad. A vízfolyást a helyiek Barina-pataknak nevezik. Hét dombra épült, amelyek a község címerében is szerepelnek.
Két vár romjai is megtalálhatók azokon a dombokon, melyek körülölelik Mende községet. Az első várat az időszámítás előtti 13. században a vatyai kultúrához tartozó bronzkori nép építette. A helybeliek „Leányvárnak” nevezik. A másik várat már az Árpád-korban, a 13. században emelték. Ez a mendeiek elnevezése szerint a „Lányvár”.
A címer hármas osztása arra a három középkori falura utal, melynek romjain a mai Mende létre jött. Oszlárt 1252-ben, Billét 1351-ben Mendét pedig 1411-ben említi oklevél. A török hódoltság idején e három település mindegyike elpusztult. Az újjátelepítést a Bosnyák család, a Károlyi család és a Koháry család kezdte el 1724-ben. Többségében a felvidékről érkeznek az első telepesek, magukkal hozván az evangélikus hitet. Mende címerében őket jelképezi a Luther-rózsa.
1724-től fokozatosan növekszik a lélekszám, és egyre több katolikus család telepedik meg. A Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelt római katolikus templomot Keglevich István építtette a többször javított középkori eredetű templom helyére. Építése a 18. század végén kezdődött, és 1832-re fejezték be. A község címerében a talpas kereszt szimbolizálja ezt.
Az itt élők főleg gabonatermesztéssel és szőlőműveléssel foglalkoztak, melyre az 1700-as évek végén keletkezett községi pecsét ábrázolása is utal. Ezért jelenik meg a címerben a búza és a szőlő.
A település gazdag múltját bizonyítja a Vár-hegyen a vatyai kultúrához tartozó közép- és késő bronzkori urnatemetőt tártak fel 1966-ban. Az épségben talált urna a Nemzeti Múzeumban látható. Néhány éve még jól felismerhetőek voltak a bronzkori erődítmény sáncai. A hegy fiatalabb régészeti lelete egy Árpád-kori földvár maradványa. Mellette egykori település nyomait is megtalálták. Három kilométerrel távolabb egy másik hajdani falu nyomaira is rábukkantak. Ennek közelében III. Béla király uralkodása idején (1172–1196) épült ciszterci apátság romjait rejti a föld.
2007-ben a Monori kistérségből a Nagykátai kistérségbe került át.
Mende a 120a vasútvonalon fekszik. A településen található állomás és megállóhely
Az autóbuszos Regionális, és távolsági közlekedésről a Volánbusz gondoskodik.
Elővárosi járatok:
485 Budapest - Tápiószentmárton
486 Budapest - Szentlőrinckáta
Regionális járatok:
1070 Budapest - Jászberény - Jászszentandrás
1075 Budapest - Heves - Tiszafüred
Mende közúton Maglód és Sülysáp felől a 31-es autóúton, Ócsa felől pedig a 4603- as mellékúton közelíthető meg.
A helyi tömegközlekedésről a mendei önkományzat magánvállalkozó útján gondoskodik. A településen egy helyi járati vonal üzemel.
1 Dózsa györgy út - Pusztaszentistván
A ma már Mendéhez tartozó Pusztaszentistván vasúti megállóhelynél 1968. december 22-én délután 17:00 órakor 43 fő életét követelő halálos vasúti tömegbaleset történt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 4133 | 4092 | 4149 | 4188 | 4110 | 4127 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,4%, református 6,1%, evangélikus 6,2%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 12,6% (28% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,7% németnek, 0,3% ukránnak, 0,3% románnak, 0,1% szlováknak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,3% volt római katolikus, 6,9% református, 4% evangélikus, 1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 15,2% felekezeten kívüli (40,1% nem válaszolt).