Ebben a cikkben a Tállya témájában fogunk elmélyülni, amely téma sok ember érdeklődését váltotta ki szerte a világon. A Tállya egy olyan téma, amely különböző szempontokat fed le, és következményei jelentős hatással vannak társadalmunkra. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Tállya különböző dimenzióit, elemezve jelenlegi relevanciáját és jövőbeli vetületét. Ezenkívül megvizsgáljuk a terület szakértőinek különböző nézőpontjait és véleményét, teljes és objektív képet adva a Tállya-ről. Ezért ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és naprakész elképzelést kínáljon egy olyan témáról, amely ma kétségtelenül nagy érdeklődést vált ki.
A településen világörökségi helyszín található |
Tállya | |||
Légifelvétel | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Szerencsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Serfőző Szabolcs (független) | ||
Irányítószám | 3907 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1606 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 49,1 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 37,96 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység | ||
Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék | ||
Földrajzi kistáj | Központi-Zemplén | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 14′ 05″, k. h. 21° 13′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 05″, k. h. 21° 13′ 34″ | |||
Tállya weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tállya témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tállya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
A tokaj-hegyaljai borvidéken fekszik, a vármegye székhelyétől, Miskolctól 45 kilométerre keletre.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Abaújszántó, kelet felől Erdőbénye, délkelet felől Mád, dél felől Rátka és a Szerencshez tartozó Ond, délnyugat felől Monok, nyugat felől pedig Golop.
A térség fontosabb települései közül Golop és Rátka 3-3, Mád pedig 7 kilométerre található; a legközelebbi város a 6 kilométerre lévő Abaújszántó.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 39-es főút, ezen érhető el Encs és Tokaj térsége felől is. Monokkal a 3711-es, Szerenccsel a 3712-es út köti össze, főutcája a 3731-es út.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja is van itt. Tállya vasútállomás a belterület délnyugati széle közelében helyezkedik el, közúti elérését a 3731-es útból kiágazó 37 307-es számú mellékút biztosítja; Golop megállóhely pedig a település északnyugati külterületei között létesült, közvetlenül a 39-es főút és a 3711-es út találkozása mellett, a névadó Golop község központjától jó másfél kilométerre keletre.
A környék már az őskorban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.
A középkorban vára is volt, de a 16. században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel.
A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya – a Rákóczi-család birtokaként – a kurucok egyik fő bázisa volt. 1711-et követően a család elveszítette Tállyát, és a Bretzenhein, majd a Sóhalmi család birtoka volt.
A településen 2020. november 22-re időközi polgármester-választást írtak ki, mert az előző polgármester július 28-án lemondott, azt követően, hogy hivatali visszaélésekért és a hatóság félrevezetéséért jogerősen 5 év szabadságvesztésre ítélte a Debreceni Ítélőtábla. A 2020. november 22-re kiírt időközi polgármester-választás azonban a koronavírus-világjárványról szóló 2021. évi I. törvény módosítása értelmében elmaradt, azt csak közel másfél évvel később, a járványhelyzet elmúltával, 2022. május 8-án lehetett megtartani. A köztes időben ügyvezetőként az addigi alpolgármester irányította a települést.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1975 | 1929 | 1892 | 1646 | 1569 | 1606 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59%, református 12,8%, görögkatolikus 3,1%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 4% (19,8% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,2% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és szlovénnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,2% volt római katolikus, 12,8% református, 3,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 4,8% felekezeten kívüli (26,3% nem válaszolt).
Tállyán születtek:
Károli Gáspár 1584-ben Göncről ide költözött pár évre református lelkésznek.