Ez a cikk a Bánhorváti témával foglalkozik, amely a mai társadalomban nagyon fontos és releváns kérdés. A Bánhorváti nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, a tudományos területtől a politikai és társadalmi területig. Ez a kérdés nagyon összetett és sokféle megközelítéssel rendelkezik, amely mély és kimerítő elemzést igényel. Ebben a cikkben különböző perspektívákat vizsgálunk meg, kontextusba helyezve a Bánhorváti-et annak történelmi és kulturális keretei között, valamint megvizsgálva a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Ez a cikk várhatóan hozzájárul a Bánhorváti megértéséhez és elmélkedéséhez, átfogó és kritikus látásmódot kínálva ennek a ma nagyon fontos témának.
Bánhorváti | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Kazincbarcikai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Deák-Szinyéri József (független) | ||
Irányítószám | 3642 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1263 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 47,89 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 28,48 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék | ||
Földrajzi kistáj | Upponyi-hegység Tardonai-dombság | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 13′ 31″, k. h. 20° 30′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 31″, k. h. 20° 30′ 16″ | |||
Bánhorváti weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánhorváti témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bánhorváti község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
A Bán-patak völgyében fekszik Kazincbarcika városától 10 kilométerre dél-délnyugatra, a megyeszékhely Miskolctól 30 kilométerre északnyugatra, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet közelében. A környező települések közül Nagybarca 3, Dédestapolcsány pedig 7 kilométerre található. A legközelebbi város Kazincbarcika.
A 26-os főutat a 25-össel összekötő 2506-os út mentén fekszik, közúton csak azon érhető el, Vadna-Nagybarca vagy Dédestapolcsány érintésével. Vasútvonal nem érinti.
Nevét horvát telepesekről, illetve a településen átfolyó Bán-patakról kaphatta. Egy 18. századi forrásban szerepel először a maihoz hasonló formában, Bán Horváth alakban feljegyezve a község neve.
A település már a honfoglalás korában létezhetett, de először csak 1220-ban említik a Váradi regestrumban. Később villa Horvaut, majd Horuád, Horvát alakban is írják. Anjou-kori okmányokban „Horváti” néven szerepel. A 13. században a bélháromkúti apátság birtokához tartozott. A 14. században már temploma is volt.
A 16. században királyi tulajdon; a szarvaskői, majd az egri várhoz tartozott. Eger eleste után török hódoltság alá került. A 17. században a Szendrői várhoz tartozott. A 16. század végén a reformáció is teret hódított a településen. Bán-völgye nagyobb családjai közül a Bárius család a reformációhoz csatlakozott, ezzel magyarázható a református hit gyors elterjedése. 1544-től Bánhorvát egyházközség lett, amely saját önálló református egyházzal rendelkezett már 1528-ban. A 17. században a Bárius család kihalása után leányágon a Vay és a Fáy család, később pedig a Platthy és Szirmay család lettek a birtokosok.
A falusiak életében nagy szerepet játszott a szőlőművelés annak ellenére, hogy az évszázadok során a természeti csapások sok esetben tönkretették vagy el is pusztították a falu szőlőkultúráját.
A 19. század végén és a 20. század elején Bánhorváti bányásztelepüléssé vált.
Bánhorváti 1950-ben jött létre, amikor Bánhorvát egyesült a szomszédos Bánfalvával.
Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
---|---|---|---|
Varga Andrásné | független | 1990–1998 | Az 1990-es választási eredmények: |
Varga Andrásné Terhes Edit | Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 651 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 368 szavazatot szerzett meg, amivel 56,53 %-os eredményt ért el. | ||
Demeter Zoltán | független | 1998–2014 | Az 1998-as választási eredmények: |
A 2002-es választási eredmények: | |||
A 2006-os választási eredmények: | |||
Fidesz-KDNP | A 2010. október 3-án megtartott választáson a 660 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 540 szavazatot szerzett meg, amivel 81,82 %-os eredményt ért el. | ||
Földvári István | független | 2014–2019 | A 2014. október 12-én megtartott választáson a 668 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 359 szavazatot szerzett meg, amivel 53,74 %-os eredményt ért el. |
Deák-Szinyéri József | független | 2019 óta | A 2019-es választási eredmények: |
A címer egy álló csücskös talpú, aranyszínű katonai aranypajzs, amelyet két részre oszt egy vékony kék hullámpólya. A felső részben zöld szőlőfürt és kék szőlőmetsző kés, az alsó részben pedig kék színű ék és kalapács látható. A pajzson egy összecsavart kék és aranyszínű tekercsen egy jobbra forduló fekete holló áll, melynek aranycsőre és lába van. Zöld bükkfaág látható a pajzstartó mindkét oldalán. A pajzs alatt egy szalag, BÁNHORVÁTI felirattal. A két részre osztott pajzs a két településre, Bánhorvátra és Bánfalvára utal, a szőlőfürt és a szőlőmetsző kés a településen folytatott szőlőművelésre vonatkozik. A vékony kék hullámpólya a Bán-patakot jelképezi, a településen folyt bányászatot pedig az ék és a kalapács. A Bárius családra utal a holló. A holló és címertartó bükkfaágak a természeti környezet értékeit is szimbolizálják.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1401 | 1394 | 1373 | 1270 | 1251 | 1263 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a településen a lakosságnak 98%-át magyar, a 2%-át cigány származású emberek alkották.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,3% lengyelnek mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,8%, református 45,4%, görögkatolikus 1,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,6% (12,3% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1% szlovénnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,7% volt római katolikus, 33,8% református, 1,6% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 11,5% felekezeten kívüli (28,5% nem válaszolt).
1769-ben épült Ráth Károly 1868-as közlése szerint. Az épület homlokzatának szélein Copf stílusú vázák, a templomtornyon illetve a homlokzaton ion falpillérek figyelhetőek meg. Belsejében a szentély egyenes záródású, és orgonakarzattal van ellátva. Szószéke copf stílusú. A főoltáron lévő oltárképet 1832-ben Danhauer festette Egerben. A festmény Szűz Mária bemutatását ábrázolja. Említést érdemel még a templomban található két nagyméretű vert és vésett barokk gyertyatartó, valamint egy csúcsíves pártával ellátott 16. századi kehely, melynek talpa 18. századi barokk stílusú. A hozzá tartozó copf stílusban épült római katolikus plébániaház 1805-ben épült.
Őrtornyos volt eredetileg, amely már 1293-ban állt. Fagalériás toronnyal és ferde támpillérekkel épült a 16. században. 1789-ben nagyobbításra, átalakításra került sor. Kapukerete gótikus stílusú, befalazott; a templom déli bejárati előcsarnoka mellett található. 1700-ban festették az épület lapos deszkából készült famennyezetét, karzata 1790-ben került festésre, amely ornamentikus és alakos díszítésű. 1720-ban készített padjai szintén festettek. 1789–1790 között épült a templom kőszószéke. Úrasztala 1794-ben készült. Kegyszerei az 1600 és 1674 közötti időszakból valóak. A templom harangját 1621-ben készítették, viszont 1850-ben újraöntésre került sor, hasadás miatt. A templomudvaron található Kálvin-emlékművet a Reformáció 400 éves évfordulójára építtette az egyházközség akkori lelkipásztora, Lenkey Gyula, amelyet 1924. október 31-én avattak fel. Az emlékmű egy 4 méter magasan elhelyezett, vasbetonból készített turulmadarat jelképez, amelyet az Upponyi völgy sziklájából összegyűjtött kövekből formáltak meg.
A 17. században épült, a kastéllyal azonos barokk stílusban. A kastélyparktól egy feljáró választja el. A templom homlokzati toronnyal és két haranggal rendelkezik. 1823-ban készült festett famennyezete.