A mai világban a Sima olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Legyen szó aktuális témáról, kiemelkedő személyiségről vagy releváns eseményről, a Sima felkelti a különböző hátterű és kultúrájú egyének kíváncsiságát és figyelmét. Hatása és jelentősége túlmutat határokon és generációkon, így egyetemes jelentőségű témává válik. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Sima-et, és elemezzük a mai világra gyakorolt hatását. Különböző nézőpontokon és bizonyítékokon keresztül igyekszünk teljes mértékben megérteni a Sima jelentőségét és hatását a mai társadalomra.
Sima | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Gönci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bazin Géza (független) | ||
Irányítószám | 3881 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 37 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 5,94 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,88 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység | ||
Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék | ||
Földrajzi kistáj | Abaúji-Hegyalja | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 17′ 55″, k. h. 21° 18′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 55″, k. h. 21° 18′ 10″ | |||
Sima weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sima témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sima község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.
A Zempléni-hegység nyugati részén helyezkedik el, Abaújszántótól északkeletre. A közvetlen szomszédos települések: észak felől Baskó, délkelet felől Erdőbénye, délnyugat felől Abaújszántó, nyugat felől Abaújkér, északnyugat felől pedig Boldogkőújfalu.
Csak közúton érhető el, Abaújkér vagy Erdőbénye érintésével a 3705-ös úton . A 3705-ös út a belterületének déli szélétől nem messze halad el, központján azonban csak a 37 116-os számú mellékút húzódik végig, amely a falu északi szélét elhagyva még továbbfolytatódik a zsáktelepülésnek tekinthető Baskóig.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal Abaújszántó vasútállomása vagy Abaújkér megállóhelye kínálja, mindkettő nagyjából 10-12 kilométerre van a községtől.
Sima és környéke már ősidők óta lakott hely volt, ezt bizonyítják az 1800-as években a község közelében talált kőkori telep maradványai is. A település neve felmerül Bocskai István 1605. december 12-ei okiratban, melyben az őt támogató hajdúknak földet és kiváltságokat oszt. Borovszky Samu az 1900-as évek elején írta a községről: „Baskótól délre a vármegye határszélén fekszik Sima község 28 házzal és 188 magyar lakossal. Postája Boldogkő-Váralja, távírója Abaúj-Szántó.”
Sima a 20. század elején Abaúj vármegye Gönczi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 187 lakosa volt, valamennyien magyarok. Ebből 32 római katolikus, 145 református, 6 izraelita volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 30 | 29 | 31 | 44 | 33 | 37 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 19% ruszinnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19%, református 23,8%, görögkatolikus 38,1%, felekezeten kívüli 14,3% (4,8% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 78,8%-a vallotta magát magyarnak, 12,1% ruszinnak, 9,1% németnek, 9,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,2% volt római katolikus, 6,1% református, 18,2% görög katolikus, 15,2% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).