A mai világban a Ludovico Scarfiotti olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Ludovico Scarfiotti relevanciája és összetettsége miatt évek óta minden korosztálytól, nemtől, társadalmi osztálytól és nemzetiségtől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét. Az idő múlásával a Ludovico Scarfiotti továbbra is aktuális téma, amely ellentmondásos véleményeket szül, és érzelmeket ébreszt az emberekben. Akár a mindennapi életre gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a jövőre gyakorolt hatása miatt, a Ludovico Scarfiotti olyan közös érdeklődési ponttá vált, amely elmélkedésre és válaszkeresésre ösztönöz bennünket. Ebben a cikkben a Ludovico Scarfiotti-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy hozzájáruljunk ennek az érdekfeszítő és jelentős témának a megértéséhez és elemzéséhez.
Ludovico Scarfiotti | |
Scarfiotti 1966-ban | |
Életrajzi adatai | |
Született | 1933. október 18. Torino |
Elhunyt | 1968. június 8. (34 évesen) Rossfeld |
Nemzetisége | olasz |
Pályafutása | |
Kategória | Formula–1-es világbajnokság |
Aktív évei | 1963 – 1968 |
Csapata | Ferrari, Cooper, Anglo American Racers |
Nagydíjak száma | 12 (10 rajt) |
Világbajnoki címek | 0 |
Győzelmek | 1 |
Dobogós helyezések | 1 |
Első rajtkockák | 0 |
Leggyorsabb körök | 1 |
Első nagydíj | 1963-as holland nagydíj |
Első győzelem | 1966-os olasz nagydíj |
Legutolsó győzelem | 1966-os olasz nagydíj |
Legutolsó nagydíj | 1968-as monacói nagydíj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludovico Scarfiotti témájú médiaállományokat. |
Ludovico Scarfiotti (Torino, 1933. október 18. – Berchtesgaden, 1968. június 8.) olasz autóversenyző, Formula–1-es pilóta volt. A Fiat főnökének, Gianni Agnellinek az unokaöccse.
1963-ban Lorenzo Bandinivel az oldalán megnyerte a Le Mans-i 24 órás verseny, két héttel később pedig rajthoz állt élete első Formula–1-es futamán a holland nagydíjon. A következő pár évben néhányszor indult a Ferrari színeiben. 1966-ban Ferrarijával megnyerte az olasz nagydíjat. Ezután a Ferrari mégis Chris Amont választotta. Amikor Lorenzo Bandini életét vesztette, Mike Parkes pedig megsérült, Ludovico majdnem örökre abbahagyta a versenyzést. 1968-ban egy Cooperrel mégis visszatért, de nem sokkal visszatérése után egy németországi hegyi versenyen balesetet szenvedett és meghalt.
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Év | Csapat | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | Helyezés | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1963 | Scuderia Ferrari | MON | BEL | NED 6 |
FRA NI |
GBR | GER | ITA | USA | MEX | RSA | 16. | 1 | ||
1964 | Scuderia Ferrari | MON | NED | BEL | FRA | GBR | GER | AUT | ITA 9 |
USA | MEX | - | 0 | ||
1965 | Scuderia Ferrari | RSA | MON | BEL | FRA | GBR | NED | GER | ITA | USA | MEX NI |
- | 0 | ||
1966 | Scuderia Ferrari | MON | BEL | FRA | GBR | NED | GER Ki |
ITA 1 |
USA | MEX | 10. | 9 | |||
1967 | Scuderia Ferrari | RSA | MON | NED 6 |
BEL - |
FRA | GBR | GER | CAN | 21. | 1 | ||||
Anglo American Racers | ITA Ki |
USA | MEX | ||||||||||||
1968 | Cooper Car Company | RSA Ki |
ESP 4 |
MON 4 |
BEL | NED | FRA | GBR | GER | ITA | CAN | USA | MEX | 16. | 6 |