Osztrák Szövetségi Vasutak

Ebben a cikkben a Osztrák Szövetségi Vasutak lenyűgöző világát és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását fogjuk felfedezni. A történelemben betöltött hatásától a mai relevanciáján át a jövőre vonatkozó előrejelzésekig a Osztrák Szövetségi Vasutak számos területen döntő szerepet játszott és játszik. Ezen a vonalon elemezzük, hogy a Osztrák Szövetségi Vasutak hogyan alakította és hogyan befolyásolja továbbra is életünket, valamint hogy jelenléte milyen következményekkel jár a különböző területeken. Multidiszciplináris megközelítést alkalmazva elmélyülünk a Osztrák Szövetségi Vasutak csínján-bínján, és megpróbáljuk feltárni összetettségeit, hogy jobban megértsük a társadalomban elfoglalt helyét.

Osztrák Szövetségi Vasutak
Österreichische Bundesbahnen
Típusállami vasúttársaság
JogelődDeutsche Reichsbahn
Alapítva1923
SzékhelyAusztria
VezetőkAndreas Matthä (CEO)
Franz Seiser
Josef Halbmayr (CFO)
IparágKözlekedés
TulajdonosAusztria (100 százalék)
FormaAktiengesellschaft
TermékekVasúti szállítás
Árbevétel5,17 milliárd euró
Alkalmazottak száma40 031 alkalmazott (2015. december 31.)
Leányvállalatai
  • Österreichische Bundesbahnen (4c) - Rollendes Material
  • City Air Terminal Betriebsgesellschaft m.b.H
  • ÖBB-Business Competence Center
  • ÖBB-Infrastruktur
  • Rail Cargo Austria
  • ÖBB-Personenverkehr AG
  • ČSAD AUTOBUSY České Budějovice
  • Postbus
  • Rail Cargo Hungaria
  • ÖBB-Technische Services
Az Osztrák Szövetségi Vasutak
Österreichische Bundesbahnen weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Régi és új festésű ÖBB 1044-es mozdonyok

Az Osztrák Szövetségi Vasutak (németül Österreichische Bundesbahnen, ÖBB) Ausztria legnagyobb, állami vasúttársasága. 2005. január 1. óta az ÖBB-t több önálló társaságra tagolták, melynek élén az ÖBB-Holding AG áll.

Történet

  • 1882. Megkezdődik a vasúti hálózat államosítása, létrejön a Kaiserlich-königlichen österreichischen Staatsbahnen (kkStB, Császári-királyi Osztrák Államvasutak).
  • 1923. Létrejött az Osztrák Szövetségi Vasutak, azaz az Österreischische Bundesbahn, melynek rövidítése BBÖ lett, mivel az „ÖBB”-t akkor már egy svájci magánvasút használta.
  • 1938. Az Anschluß után a BBÖ-t a Deutsche Reichsbahn vette át. A második világháború alatt a vonalak 41%-a megsemmisült.
  • 1947. A vasúttársaság újraalakulása ezúttal már az ÖBB rövidítéssel (mivel a svájci magánvasutak áttértek a nemzetközi megjelölésben az SP rövidítésre). Megkezdődik a vonalak villamosítása.
Tehervonat a Semmeringnál a Kalte Rinne viadukton

Felépítés

  • ÖBB-Holding AG (Stratégiai vezetés)
  • ÖBB-Personenverkehr AG (Személyforgalom)
  • Rail Cargo Austria (Teherforgalom)

Közös leányvállalatok:

  • ÖBB-Traktion GmbH
  • ÖBB-Technische Services GmbH
  • ÖBB-Infrastruktur Betrieb AG
  • ÖBB-Infrastruktur Bau AG

Vonalak

ÖBB EuroCity Landecknél az Inn hídján

Normál nyomtávú vonalainak hossza 5441 km, a keskeny nyomtávú vasutak hossza 316 km. Hálózatának 57%-a villamosított, a Mariazellerbahn kivételével 15 kV 16,7 Hz váltakozó árammal.

Főbb vonalak:

ÖBB EuroCity új és régi festésű kocsikkal St. Johann im Pongaunál

Vonatok

ÖBB 1016 sorozatú villamosmozdony az ÖBB új logójával Badgasteinben
Az ÖBB akár Szegedig is eljutott Rola vonatokkal
  • RJX – Railjet Xpress az ÖBB nagysebességű vonata Siemens Viaggio Comfort ingavonatokkal kiállítva.
  • RJ – Railjet a Railjet Xpress sűrűbb megállási renddel közlekedő változata.
  • ICE – A DB nagysebességű vonata (ICE), mely több viszonylatban is közlekedik az ÖBB vonalain, illetve a DB-től megvásárolt, 4011-es sorozatú motorvonatokból kiállított vonatok.
  • EC – EuroCity vonat nemzetközi forgalomban, ÖBB, MÁV, FS, ČD, HŽ vagy DB-kocsikkal
  • nj – Nightjet az ÖBB éjszakai személyszállító szolgáltatása főként fekvőhelyes és hálókocsikból kiállítva.
  • EN – Nemzetközi minőségi éjszakai vonat Európa nagyvárosaiba ÖBB, MÁV, DB, SNCF vagy FS kocsikkal.
  • IC – InterCity vonat, belföldi forgalomban. Általában csak a nagyobb városokban és a fontos turisztikai központokban állnak meg.
  • D – A D-Zug (gyorsvonat) szerepét már régen átvették az IC vonatok, ma leginkább csak nemzetközi forgalomban közlekednek ilyen vonatok.
  • REX – RegionalExpress (sebesvonat), a korábbi Eilzug és Sprinter kategória összevonásával jött létre 2006 decemberében. Általában csak nagyobb településeken áll meg.
  • CJX – Cityjet Xpress az ÖBB regionális, kevesebb megállójú vonatneme.
  • R – Regionalzug (személyvonat), minden állomáson és megállóhelyen megáll.

Ausztria azon kevés országok közé tartozik, ahol egyetlen vonatra sem kell pótdíjat fizetni. Az EC/IC vonatokon helyjegy váltható.

Évtizedek óta vasúti különlegesség a Bécs–Innsbruck között közlekedő, Korridorzug-nak nevezett EC/IC-vonat, amely Salzburg és Kufstein között megállás nélkül halad át Németország területén. A schengeni határok kialakulása előtt óriási jelentősége volt a vámvizsgálat nélküli útrövidítésnek, egy szomszédos országon keresztül. Ezenkívül járnak még korridorvonatok Innsbruckból az olaszországi Dél-Tirolon keresztül a Kelet-Tirolban található Lienzbe, illetve Bécsújhely és Bécs felől Sopron érintésével a burgenlandi Sopronkeresztúrra (Deutschkreuz).

Nemzetközi gyorsvonatok Magyarországról

Vonat Viszonylat
Dacia-Corvin Bukarest–Békéscsaba–Budapest–Győr–Bécs (közvetlen kocsik Budapestről)
Railjet Budapest–Győr–Bécs–Linz–Salzburg–(Zürich)–München–(Frankfurt)
Wiener Walzer EuroNight Budapest–Győr–Bécs–Salzburg–Innsbruck–Zürich
Kálmán Imre EuroNight Budapest–Győr–Bécs–Salzburg–München
Mura InterCity Budapest–Győr–Szombathely–Graz
Dráva InterCity Budapest–Győr–Szombathely–Graz–Ljubljana
Semmelweis EuroCity Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs
Hortobágy EuroCity Záhony–Debrecen–Budapest–Győr–Hegyeshalom-Bécs
Transilvania EuroCity Kolozsvár–Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs
Liszt Ferenc EuroCity Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs
Csárdás EuroCity Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs
Lehár EuroCity Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs

Forgalom

Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:

Utasforgalom
Utasok száma
464 000 000
477 000 000
286 500 000
322 900 000
447 000 000
480 000 000
201220192020202120222023
Adatok: Wikidata

Aktív járműállomány

Villamos mozdonyok

Dízelmozdonyok

Villamos motorvonatok

Dízel motorkocsik

Pályafenntartási járművek

Statisztika

  • 44 000 alkalmazott (A legtöbb alkalmazottat Ausztriában az ÖBB foglalkoztatja)
  • 5700 km vasútvonal; 57% villamosított
  • 1230 db mozdony
  • 3136 db személykocsi
  • 145 db dízel motorvonat
  • 220 db villamos motorvonat, ebből

Átalakítások

A „vasútreform” jegyében az elmúlt években Ausztriában is jelentős átalakításokra került sor. Átszámozták a vonalakat, a cég új logót kapott és felosztották több részre. A fejlesztések fő célja az elővárosi és a preferált fővonalakon közlekedő távolsági vonatok fejlesztése. Ennek jegyében a járműpark nagyobb részét felújították. Az IC-kocsikat az új színtervnek megfelelően átfestették, amelyek az ÖBB-IC vonatokon közlekednek. Az elővárosi forgalomban az újonnan vásárolt Talent motorvonatok fokozatosan leváltják a régi szerelvényeket.

A Bécsből Salzburgba és Klagenfurtba közlekedő távolsági vonatok menetidejének csökkentése is a fő célok között szerepel. Ennek része a Bécs-Salzburg közötti túlterhelt kétvágányú fővonal négyvágányúvá történő átalakítása is, amelynek a Bécs és Linz közötti szakasza már elkészült. Ezenkívül forgalomba álltak a nagysebességű ICE vonatok is. Olyan nagyszabású projektek is folyamatban vannak, mint például a Semmering- vagy a Koralm-alagút megépítése.

Az utóbbi években a MÁV-hoz hasonlóan az ÖBB vonalain is jelentős járatritkításokra került sor. Vasútvonalakat – három rövid szakaszt leszámítva – ugyan nem zártak be, de egyes szakaszokon szinte kizárólag vonatpótló autóbuszok járnak. A személyvonatok helyett időnként még a fővonalakon is buszok közlekednek (pl. Salzburg tartomány déli és délkeleti részén). Az elmúlt 10 év során teljesen átszervezték az IC-hálózatot is. Egyes vonalakat megszüntettek vagy éppen összevontak, néhány viszonylaton ütemes közlekedésük is rendszertelenebbé vált, a szerelvények rövidebbek lettek. Pár éve még Bécsből Zell am See-be, az Europa-Sportregion központjába közvetlen IC-vonattal lehetett eljutni, ma a legtöbb esetben már kétszer is át kell szállni. Olyan szakaszok is létrejöttek (pl. Salzburg-Bischofshofen között), ahol beintegrálták őket az elővárosi forgalomba, és Sprinter (ma REX) vonatokat helyettesítenek.

Áramellátás

Az ÖBB hálózata egyfázisú, 15 kV-os, 16,7 Hz-es váltóárammal működik. Az alállomásokat 110 kV-os vontatási áramvezetékek táplálják, és a vasút saját vontatási áramtermelése 16,7 Hz-es frekvenciájú. A névleges frekvencia 1995. október 16-ig 16⅔ Hz volt.

Az Osztrák Szövetségi Vasutak nyolc saját vízerőművet üzemeltet vontatási áram előállítására Brazban, Wald am Arlbergben, Fulpmesben és Obervellachban, valamint a Stubachtal erőműcsoportot, amely az Enzingerboden, Schneiderau, Uttendorf I és Uttendorf II erőművekből áll. A Tauernmoos erőmű üzembe helyezését 2017/2018-ra tervezik, amely azonban nem közvetlenül vontatási áramot, hanem 50 Hz-es háromfázisú áramot fog termelni, amelyet aztán Uttendorfban alakítanak át. A vontatási áramtermeléshez szükséges vizet a Tauernmoossee, Weißsee, Ammersee és Salzplattensee tározókban, a Beimsee tározóban és az Enzingerboden kiegyenlítő tározóban gyűjtik össze, és nyomóvezetékeken keresztül vezetik a turbinákhoz.

A mintegy 2200 GWh éves összigény egyharmadát a vasút saját erőművei állítják elő. Körülbelül 25 %-ot négy partner vízerőműből (St. Pantaleon, Weyer, Annabrücke, Steeg) vesznek fel; a fennmaradó részt a közüzemi 50 Hertz-es háromfázisú hálózatból vásárolják, és öt átalakítóműben (Ötztal, St. Michael, Bergern, Kledering, Auhof) és egy átalakítóműben (Timelkam) alakítják át vontatási árammá. A tervek szerint 2014 őszén üzembe helyeznek egy másik konvertert is az udtendorfi telephelyen. A szállítók garantálják az Osztrák Szövetségi Vasutaknak, hogy a szükséges mennyiségű villamos energiát szintén túlnyomórészt vízenergiából állítják elő. Az ÖBB ezért a vontatási energiaellátás környezetvédelmi mérlegében rámutat, hogy 97 %-ban hazai vízenergiából származik.

A vonatsűrűség növekedése, az agglomerációkban a helyi közlekedés bővülése, a sebességnövekedés, a nagyobb teljesítményű vontatóegységek és a jobb kényelem miatt a villamos energia iránti igény folyamatosan növekszik. Az ellenintézkedések közé tartozik az olyan villamos mozdonyok használata, amelyek fékezéskor villamos energiát táplálnak vissza a felsővezetékbe ("regeneratív fékezés"), valamint olyan optimalizációs programok alkalmazása, amelyek segítenek csökkenteni a villamosenergia-átviteli veszteségeket. A meglévő létesítményeket korszerűsítik és bővítik. Az új erőművek tervezésekor a hangsúly továbbra is a hazai vízenergia felhasználásán van.

Az ÖBB két erőműve, Rosenbach és Lassach nem vontatási áramot termel, hanem háromfázisú áramot szolgáltat. Az állomásépületek ellátására épültek. Ezeket a területeket csak 1955-ben csatlakoztatták a közüzemi villamosenergia-hálózathoz.

Egyéb vonalak

Jegyzetek

  1. ↑ a b Offiziell: Christian Kern wird neuer ÖBB-Chef « DiePresse.com. diepresse.com, 2014 . (Hozzáférés: 2014. április 2.)
  2. ↑ Klugar geht, Kern kommt. newsv1.orf.at, 2010 . (Hozzáférés: 2014. április 2.)
  3. ↑ Österreichische Bundesbahnen: jährliche Geschäftsberichte Archiválva 2014. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (download als pdf)
  4. ↑ Described by the operator, Linz AG Linien In German

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot