A "var1" cikkben egy olyan témát fogunk feltárni, amely ma sok ember figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életre gyakorolt hatásig ez a cikk a var1-hez kapcsolódó különböző szempontokkal és szempontokkal foglalkozik. Emellett különféle tanulmányokat és kutatásokat is elemeznek, amelyek rávilágítottak erre a témára, szélesebb és mélyebb látásmódot nyújtva az olvasóknak. Ezenkívül megvizsgálják a var1-hez kapcsolódó kihívások kezelésére szolgáló lehetséges megoldásokat vagy stratégiákat. Végső soron ez a cikk értékes ismereteket és perspektívákat kíván nyújtani, amelyek hozzájárulhatnak a var1 és életünkre gyakorolt hatásának teljesebb megértéséhez.
Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola | |
A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola 2016-ban | |
Alapítva | 1742. június 4. |
Hely | Magyarország, Pécs |
Típus | főiskola |
Rektor | Dr. Kovács Gusztáv |
Elérhetőség | |
Cím | 7625 Pécs, Hunyadi János utca 11. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 04′ 46″, k. h. 18° 13′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 46″, k. h. 18° 13′ 37″ | |
A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola témájú médiaállományokat. |
A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola (rövidítve PHF) államilag elismert (akkreditált) egyházi főiskola, mely a Magyar Katolikus Egyház, és ezen belül elsősorban a Pécsi Egyházmegye részére képez katolikus papokat, teológusokat és hittanárokat. A főiskola a rendszerváltás után 1991-ben indult újra, és jogutódja az 1949-ben feloszlatott Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézetnek.
A török hódoltság időszaka után fél évszázaddal létesült intézet alapkövét 1742. június 4-én Berényi Zsigmond püspök helyezte el. A Klimó György pécsi püspök által 1774-ben létrehozott háromezer kötetes gyűjteményből álló könyvtár jelentette Magyarország első nyilvános könyvtárát.
1785-től öt éven át a pécsi hallgatók Pozsonyban nevelkedtek. A visszatérést követően nagyszabású bővítés történt az épületen. Szepesy Ignác püspök nevéhez fűződik a város egyik legszebb klasszicista épülete és az általa 1835-ben létrehozott alapítvány segítségével létrejött jogi és bölcseleti karokból álló líceum. Ekkor a könyvtár gyűjteménye négyezer kötettel gazdagodott. Nem sokkal később az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a kispapok legnagyobb részét elszólította.
1883-ban megépült a szeminárium épületének nagy nyugati szárnya és ide költözött a kisszeminárium, tíz évvel később pedig megépült az udvar északi oldalát záró díszterem és pipatórium. Az első és második világháború alatt az épület a környéken lakók számára óvóhelyként, majd katonai kórházként működött és csak 1945 közepétől folytatódhatott az oktatás. 1951-ben a szeminárium épületét át kellett adni állami iskola céljaira.
1991-ben Mayer Mihály pécsi megyés püspök újraalapította a főiskolát, ahol az oktatás a jövendő papok nevelése mellett kiterjedt a hittanárok és világi teológusok képzésére is. Az intézmény első rektora Bán Endre lett, aki 1995-ben bekövetkezett haláláig állt a főiskola élén. A főiskola fokozatosan, több év alatt nyerte vissza egykori épületeit.
2014-ben Udvardy György megyés püspök jelentős ráfordítással felújította és korszerűsítette a főiskola 90-es években használt épületét. A korszerűen felszerelt, otthonos épületbe a főiskola 2014 novemberében költözött át.
Jelenleg a főiskola fenntartója a Pécsi Egyházmegye. A főiskolán nappali tagozatán két szakon folyik a képzés. A teológia szak 12, a hittanár szak 10 féléves stúdiumok alatt készíti fel a hallgatókat. A főiskola levelező tagozata hittanár szakon folytat főiskolai szintű alapképzést. A kiadott diploma 6-14 éves korú fiatalok nevelésére képesít. A tanulmányi idő itt 8 félév.
A főiskola keretében működik a Pécsi Egyháztörténeti Intézet. A főiskola a Magyar Liturgiatudományi Társasággal együtt adja ki a Præconia című liturgikus szakfolyóirat.
A főiskola a pécsi székesegyháztól mintegy 5 percnyi sétára található keleti irányban, a Széchenyi tértől észak felé haladva hasonló idő alatt érhetjük el. Pontos címe: