A mai világban a Szőlősvégardó olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és minden korosztály és érdeklődési körök figyelmét felkeltette. A Szőlősvégardó megjelenése óta jelentős hatást gyakorolt a társadalom különböző aspektusaira, vitákat, vitákat és végtelenül egymásnak ellentmondó véleményeket generált. Ahogy telnek a napok, a Szőlősvégardó tovább fejlődik, és mély nyomot hagy a kultúrában, a politikában, a gazdaságban és az emberi kapcsolatokban. Éppen ezért elengedhetetlen a Szőlősvégardó sokrétű aspektusának alapos elemzése és megértése, hogy tisztában legyünk környezetünkre gyakorolt következményeivel és következményeivel.
Szőlősvégardó (Підвиноградів) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Terület | Kárpátalja | ||
Járás |
| ||
Község | Nagyszőlős község (2020–) | ||
Rang | falu | ||
Alapítás éve | 1295 | ||
Irányítószám | 90325 | ||
Körzethívószám | +380 03143 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | ismeretlen | ||
Népsűrűség | 0,67 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 130 m | ||
Terület | 6506 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szőlősvégardó témájú médiaállományokat. |
Szőlősvégardó (ruszinul Ардовиць/Ардув (Ardovéc / Ardüv), ukránul Підвиноградів (Pidvinohragyiv / Pidvynohradiv), oroszul Подвиноградов (Podvinogradov), szlovákul Ardovec) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Nagyszőlőstől 5 km-re nyugatra fekszik.
1295-ben Ordov néven említik először. Királyi erdőóvók alapították a 13. században. Református temploma a 15. században épült, a romos templomot 1912-ben még helyreállították, de az 50-es években lebontották. 1910-ben 1141, többségben magyar lakosa volt, jelentős ruszin kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott. Ma 3500 lakosa van.
2020-ig Csonkás, Mátyfalva és Oroszvölgy tartozott hozzá.