Törökország gazdasága

Ma a Törökország gazdasága olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki a társadalom különböző szféráiban. A Törökország gazdasága eredetétől napjainkig a különböző területek szakértőinek tanulmányozásának, elemzésének és elmélkedésének tárgya. Hatása az emberek mindennapi életére és a globális kultúrára az évek során nyilvánvaló volt. Ebben a cikkben a Törökország gazdasága-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai relevanciáig. Elemezzük hatását különböző kontextusokban, és jelentőségét a mai társadalomban. Ezenkívül megvizsgáljuk a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat, és azt, hogy az idők során hogyan fejlődött.

Törökország gazdasága
Pénzügy

török líra •  Központi bank

Turizmus
Cégek

Isztambuli tőzsde (ISE)
Cégek az ISE-n

Projektek

Délkelet-Anatólia projekt
BTC-kőolajvezeték
Nabucco

További témakörök

Kultúra - Oktatás
Földrajz - Történelem - Politika
Törökország-portál

Sablon:Törökország gazdasága

Törökország gazdaságát a modern iparágak dominanciája jellemzi. Az ország mezőgazdasági termelése 2005-ben a világon a hetedik helyen állt, és a lakosság 11,2%-ának adott munkát. A magánszektor erős és növekszik, ennek ellenére az állam még határozott szerepet vállal például az ipar, a bankszektor, a közlekedés és a telekommunikáció irányításában. A török gazdaság az elmúlt években erősödött, 2005-ben 7,4%-kal, 2006-ban 6,1%-kal növekedett. 2007-ben az infláció mértéke 7,1% volt. Az ország exportjának több mint 50%-át az Európai Unió országaiba szállítja. Törökország azon városait, ahol a gazdaság a legnagyobb mértékben növekszik, „anatóliai tigriseknek” nevezik.

Makrogazdaság

A CIA besorolása szerint Törökország a világ 34 fejlett országához tartozik, a Morgan Stanley pedig a feltörekvő gazdaságok (emerging markets) kategóriába sorolta (2006). Törökország alapító tagja az OECD-nek illetve az ipari és küszöbországok csoportjának, a G-20-nak. 2007-ben az egy főre eső GDP 9400 $ volt, amivel a világon a 99. helyet foglalták el.

Mezőgazdaság

Törökország élelmiszeripara az 1980-as évek óta önellátó. Ennek ellenére a gazdaság egészét tekintve a mezőgazdasági termelés csökken. 1990-ben a magánkézben lévő mezőgazdasági parcellák 85%-a tíz hektár alatti méretű volt. A műtrágya- és növényvédőszer-támogatásokat és ártámogatásokat fokozatosan csökkentik. Ezt ellensúlyozandó a kormány olyan projektekbe kezdett, mint a G.A.P.-projekt (Güneydoğu Anadolu Projesi: Délkelet-Anatólia projekt), mely a Délkelet-anatóliai régió mezőgazdaságát (több más szektor mellett) hivatott támogatni.

2007. márciusi adatok szerint Törökország a világ legnagyobb mogyoró, füge, sárgabarack, cseresznye, birsalma és gránátalma termelője; görögdinnye-, uborka- és csicseriborsó-termesztésben második, paradicsom-, padlizsán-, zöldpaprika-, lencse- és pisztáciatermesztésben harmadik helyen van. Negyedik a világon hagyma- és olajbogyó-termesztésben, ötödik cukorrépa-termesztésben, hatodik legnagyobb dohány-, alma- és teatermesztő, a hetedik legnagyobb gyapot- és árpatermesztő; nyolcadik mandulatermesztésben; búza-, rozs- és grépfrúttermesztésben kilencedik, valamint a tizedik legnagyobb citromtermelő ország.

Az állattenyésztés stagnál, főként szárnyasokat, juhokat, szarvasmarhát, kecskét és méheket tartanak. Jelentős még a halászat, 2005-ben 469 462 tonna halat, rák- és kagylófélét bocsátottak piacra.

Ipar

Etox Zafer: török gyártmányú sportautó
TEMSA busz Németországban

Törökország 2005-ben ipari termelése alapján huszonegyedik volt a világon. Az iparban a lakosság 19%-át foglalkoztatják, a nemzeti össztermék 29%-át, a teljes export 94%-át teszi ki.

A legnagyobb iparág a textil- és ruhaipar (16,3%), melyet az olajfinomítás (14,5%), az élelmiszeripar (10,6%), a vegyipar (10,3%), a vas- és acélipar (8,9%), az autóipar (6,3%) és a gépipar (5,8%). Az export tekintetében is a textilipar vezet, 2005-ben 19%-ot tett ki. Az autóipar állt a második helyen 18%-kal, ezt a vas- és acélipar követi 13%-kal, majd a háztartási gépek (10%), vegy- és gyógyszeripari termékek (9%) és a gépipar (7%). A ruhaipar 2006-ban 13,98 milliárd dollárnak megfelelő exportot bonyolított le, ennek 76,33%-a az Európai Unió országaival való kereskedelemből származott.

Cola Turka, az Ülker cég egyik népszerű márkája

Törökországban több sikeres, multinacionális vállalat is működik, ilyen például a Koç Holding, melynek olyan cégei vannak, mint a többszörös díjnyertes Arçelik, aminek BEKO márkája vezeti például az angol hűtőgép-piacot. Az európai televíziópiac több mint felét a Törökországban gyártott áruk teszik ki. A Vestel Electronics Európa legnagyobb televíziógyártója, a kontinensen gyártott és eladott készülékek ¼ -ét állítja elő. A Vestel és a BEKO termékei együtt Európa televíziógyártásának felét teszi ki. 2005-ben a Profilo-Telra volt Európa harmadik legnagyobb televíziókészülék-gyártója.

Törökország autóipara egyre növekszik, 2006-ban 1 024 987 darab gépjárművet gyártott, ezzel Európa hatodik legnagyobb gépjármű-gyártója Németország, Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Olaszország mögött. Az ország második legnagyobb óriásvállalata (a Koç Holding után) a Sabancı Holding, melynek tulajdonában 70 cég található, közöttük több bankkal és olyan leányvállalatokkal, melyek például a Toyotát vagy a Mitsubishit képviselik Törökországban.

Ugyancsak rendkívüli sikereket könyvelhet el a 78 országba exportáló Ülker édességipari vállalat, mely nemrég vásárolta meg a híres Godiva csokoládé-márkát 850 millió dollárért a Campbell Soup Co.-tól.

Építőipar

A török építőipar az Engineering News-Record által készített lista szerint harmadik a világon az USA és Kína után, és 22 török építőipari vállalatot listáztak a világ legjobbjai között.

Szolgáltatóipar

A Conrad Hilton Hotel, Beşiktaş, Isztambul.

Idegenforgalom

Bővebben: Törökország turizmusa

A turizmus Törökország gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő szektora. A TUI Utazási Iroda és a Thomas Cook szerint a világ 100 legjobb szállodájából 11 található itt. 2005-ben 24 124 501 látogató érkezett az országba, akik 18,2 milliárd dollárt költöttek, ez turistánként 679 dollárt jelent. 2007-re a látogatók száma 27 214 988 főre nőtt. A török riviéra kedvelt célpontjai többek között Antalya, Alanya, Marmaris, Fethiye, Kemer és Bodrum, de Isztambul is népszerű.

Pénzügyi szektor

A Török Köztársaság Központi Bankját (Türkiye Cumhuriyet Merkez Bankası) 1930-ban alapították, egyedül a TCMB bocsáthat ki bankjegyeket. 25 hazai bankfiókkal rendelkezik, és vannak fiókjai New Yorkban, Londonban, Frankfurtban és Zürichben is.

A török bankok, mint például a Garanti Bank vagy az Akbank központjai általában Isztambulban, az ország pénzügyi központjában találhatók, és szinte minden nagy külföldi bank képviselteti itt magát, a török kormány pedig nemrég úgy döntött, hogy a Török Központi Bank és számos más állami bank székhelyét is ide telepíti át, mivel Isztambul az ország gazdaságának szíve. Az Isztambuli tőzsde (ISE) az ország egyetlen hivatalosan elismert tőzsdéje.

A régi török líra helyét a hat nullával kevesebb új török lírát (YTL) 2005-ben vezették be, majd 2009-ben visszahozták a török lírát 1:1 arányban.

A Brookings Institution beszámolója szerint Isztambul a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságból leggyorsabban magához térő nagyváros a világon, megelőzve Sencsent, Limát és Szingapúrt.

Külkereskedelem és befektetés

Törökország vonzó célpont a befektetők számára, amit a működőtőke beruházások (FDI) növekedése is mutat: 2005-ben 10 milliárd dollár volt, 2007-ben pedig 22 milliárd.

Törökország exportja, 2006

Törökország exportja 2007-ben 110,5 milliárd dollár volt, nőtt azonban az import is (156,9 milliárd dollár), leginkább az ország megnövekedett energiaszükségelte (földgáz, kőolaj) miatt.

Törökország fő kereskedelmi partnere az Európai Unió (az export 59%-a, az import 52%-a), az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és Japán. Törökország 1995 óta előnyös helyzetet élvez az európai export és befektetések terén, mióta aláírták a vámegyezményt.

Természeti erőforrások

Törökország természeti kincseit tekintve igen változatos és gazdag, több mint 60 féle különböző ásványi anyag található itt. Törökország bórkészlete például a világ készletének 72%-a. A CIA World Factbook szerint bányászott ásványkincsek még a kőszén, a vasérc, a réz, a króm, az urán, az antimon, a higany, az arany, a barit, a borát, a cölesztin, a földpát, a mészkő, a magnezit, a márvány, a perlit, a tajtékkő, a pirit és az agyag.

Törökországban található kőolaj is, de nem elegendő ahhoz, hogy az el tudja látni az ország energiaszükségletét, ezért importra szorul. 1999-ben 1738 km kőolajvezeték és 708 kilométernyi földgáz-vezeték volt az ország területén. Itt halad át a Kék Áramlat vezeték, mely Oroszországból szállít földgázt. Ugyancsak itt haladna keresztül a Nabucco-gázvezeték, mely Ausztriáig szállítana földgázt.

Energia

Törökországban jelenleg 135 vízierőmű van használatban, melyek összesen 45 325 GWh energiát termelnek évente. További 70 erőmű építését tervezik; a cél, hogy 2030-ra 127 300 GWh energiát tudjanak termelni.

Az ország igyekszik kihasználni a szélenergiát is: míg a 2006-ban üzembe helyezett szélerőművek teljesítménye 19 MW volt, ez a kapacitás 2007-ben majdnem 140 MW-ra nőtt. A szélfarmok többsége az Égei-tengeri régióban, Çanakkale környékén találhatók, illetve Bozcaada szigetén.

Törökország a geotermikus energia-potenciált tekintve a világon az ötödik helyen áll. A kızılderei erőmű jelenleg 20 MW kapacitású, amiből éves átlagban 12-15 MW-ot hasznosítanak. 2010-re Törökország szeretne geotermikus erőművi kapacitását 500+3500 MW-ra (elektromos+hő) fejleszteni.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ a b Türkiye, 6 üründe dünya birincisi (török nyelven). NTVMSNBC, 2007. március 31. (Hozzáférés: 2008. május 9.)
  2. ↑ a b Európai Tanács: Turkey - Economic profile (angol nyelven). ec.europa.eu. . (Hozzáférés: 2008. május 9.)
  3. ↑ CIA: Developed Countries (Appendix B - International Organizations and Groups) (angol nyelven). The World Factbook. CIA, 2008. május 1. . (Hozzáférés: 2008. május 9.)
  4. ↑ MSCI Emerging Markets (angol nyelven). MSCI, 2006. (Hozzáférés: 2008. május 9.)
  5. ↑ Which countries are G-20 members? (angol nyelven). g20.org. . (Hozzáférés: 2008. május 11.)
  6. ↑ CIA: Rank Order - GDP - per capita (PPP) (angol nyelven). CIA: The World Factbook, 2008. március 1. . (Hozzáférés: 2008. május 11.)
  7. ↑ Isha Ray; Serap Gül: More from less: policy options and farmer choice (angol nyelven) (PDF). Irrigation and Drainage Systems pp. 361–383, 1999. . (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  8. ↑ GAP: What is GAP? (angol nyelven). Törökország Miniszterelnöki Hivatala. . (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  9. ↑ FITA: Agriculture (angol nyelven). Turkey. The Federation of International Trade Associations, 2005. . (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  10. ↑ CIA: Field Listing - GDP - composition by sector (angol nyelven). The World Factbook, 2008. március 1. . (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  11. ↑ ITKIB: "The Export Performance of the Turkish Clothing Industry in 2006". . (Hozzáférés: 2008. május 13.)
  12. ↑ HomeGarden: Ambíciózus török multi a hazai háztartásigép-piacon (magyar nyelven). . (Hozzáférés: 2008. április 23.)
  13. ↑ a b CNN: Turkey switches on to TV market (angol nyelven). cnn.com, 2005. január 17. (Hozzáférés: 2008. május 11.)
  14. ↑ Kuser, Michael: The Unknown TV Giant (angol nyelven). BusinessWeek, 2006. június 9. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  15. ↑ Business Wire: Europe's No. 3 TV Manufacturer, a Private Company: PROFILO-TELRA. (angol nyelven). The Free Library. . (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  16. ↑ Gündüz Fındıkçıoğlu; Başar Yıldırım: Turkish Automotive Industry (angol nyelven). TSKB Research, 2008. január 21. . (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  17. ↑ Turkey Europe's sixth largest auto producer (angol nyelven). Today's Zaman, 2007. április 19. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  18. ↑ Sabanci Holding (angol nyelven). Google Finance. (Hozzáférés: 2008. április 23.)
  19. ↑ Kathy Shwiff: Campbell to Sell Candy Maker Godiva To Turkish Firm (angol nyelven). The Wall Street Journal. (Hozzáférés: 2008. április 23.)
  20. ↑ Ayvaz, Tutku: Turkish contractors rank at top three (angol nyelven). Turkish Daily News, 2007. november 17. . (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  21. ↑ British TUI: 11 of ‘world's best 100' hotels in Turkey (angol nyelven). Turkish Weekly, 2007. július 10. . (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  22. ↑ Anadolu Agency (AA). „Tourism statistics for 2005”, Hürriyet, 2006. január 27. (Hozzáférés: 2006. december 10.) 
  23. ↑ Ntvmsnbc.com. „"Turizm geliri 2007’de rekor kırdı"”, NTV-MSNBC, 2008. január 30. (Hozzáférés: 2008. január 30.) 
  24. ↑ Banks in Istanbul (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2008. május 1.)
  25. ↑ Turkey to move Central Bank to Istanbul (angol nyelven). NTVMSNBC, 2008. január 11. (Hozzáférés: 2008. április 20.)
  26. ↑ ISE: Istanbul Stock Exchange honlapja. . (Hozzáférés: 2008. május 13.)
  27. ↑ İstanbul becomes fastest city to pull out of crisis. The Financial, 2010. december 3. . (Hozzáférés: 2010. december 4.)
  28. ↑ Global Metro Monitor. Brookings Institution. (Hozzáférés: 2010. december 4.)
  29. ↑ FDI Statistics (angol nyelven). Investment in Turkey. Turkish Embassy Office of the First Economic Counsellor, London, 2007. . (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  30. ↑ Reuters: Turkey sees 2007 imports at $160 billion
  31. ↑ Turkish Statistical Institute: Foreign Trade Statistics as of October 2006. Turkish Statistical Institute, 2006. november 30. (Hozzáférés: 2006. december 11.)
  32. ↑ Bartolomiej Kaminski; Francis Ng: Turkey's evolving trade integration into Pan-European markets. World Bank, 2006. május 1. (Hozzáférés: 2006. december 27.)
  33. ↑ Republic of Turkey Prime Ministry: Energy Minister says Turkey controls world boron market (angol nyelven). invest.gov.tr, 2008. április 18. (Hozzáférés: 2008. május 13.)[halott link]
  34. ↑ CIA: World Factbook: Turkey. . (Hozzáférés: 2008. május 13.)
  35. ↑ Land and Water Resources (angol nyelven). General Directorate of State Hydraulic Works. (Hozzáférés: 2008. május 13.)
  36. ↑ Burgermeister, Jane: Turkey Looks to Exploit Wind Energy Potential (angol nyelven). Renewable Energy World, 2007. szeptember 14. (Hozzáférés: 2008. május 13.)[halott link]
  37. ↑ Lund, J. W., Freeston, D. H., & Boyd, T. L. (2005). Direct application of geothermal energy: 2005 Worldwide review. Geothermics, 34, 691-727.

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot