Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a 1978-as cannes-i filmfesztivál-et és annak a mai társadalomra gyakorolt hatását. Megjelenése óta a 1978-as cannes-i filmfesztivál végtelenül sok véleményt és vitát generált, és visszatérő beszédtéma lett. Az elmúlt években a 1978-as cannes-i filmfesztivál még nagyobb relevanciára tett szert, és olyan sokrétű szempontokat is befolyásol, mint a politika, a gazdaság, a kultúra és a technológia. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni, hogy a 1978-as cannes-i filmfesztivál milyen különböző szögekből közelíthető meg, megvizsgálva annak következményeit és kihívásait a mai világban. Kétségtelen, hogy a 1978-as cannes-i filmfesztivál továbbra is gondolkodásra és elemzésre ad okot, és ez a cikk a fontosságára és jelentőségére próbál rávilágítani.
A 31. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 1978. május 17. és 29. között került megrendezésre, Alan J. Pakula amerikai filmrendező elnökletével. A hivatalos program versenyében 23 nagyjátékfilm és 10 rövidfilm vett részt, versenyen kívül csupán két, míg az Un certain regard szekcióban 14 alkotást vetítettek. A párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete szekciójában 8 filmet mutattak be, míg a Rendezők Kéthete elnevezésű szekció keretében 21 nagyjátékfilm vetítésére került sor.
Az előző évi szervezési problémák és botrány után Gilles Jacob személyében a fesztivál új főbiztost kapott, aki egyfajta „kulturális forradalmat” hajtott végre; nevéhez két fontos, azonnali intézkedés fűződött:
További változások is történtek: tizenöt napról tizenháromra csökkentették a fesztivál időtartamát; radikálisan csökkentették a versenyen kívüli vetítésre meghívott filmek számát, izgalmasabbá tették a programot azzal, hogy bevezették az éjszakai vetítéseket, illetve úgynevezett „meglepetés filmet” mutattak be – ez évben Andrzej Wajda A márványember című alkotását (FIPRESCI-díjat kapott).
A zsűri ítélete visszatükrözte a válogatás sokszínűségét. Az Arany Pálmát Ermanno Olmi 19. századvégi lombardiai parasztcsaládok nyomorúságos életét felidéző filmje, A facipő fája kapta. A zsűri külön nagydíját megosztva nyerte el a polgár- és kritikuspukkasztó Marco Ferreri Szia, majom! című alkotása és a lengyel származású Jerzy Skolimowski brit horrorfilmje, A kiáltás. A legjobb színész elismerést kapta az előző évben feltűnt filmcsillag Isabelle Huppert (Violette Nozière) és Jon Voight (Hazatérés). A legjobb rendezésért Osima Nagisza-t díjazták (Szenvedélyek birodalma), s az újonnan alapított Arany Kamerát pedig egy Independent Film, az Alambrista! rendezője kapta.
A válogatásban olyan kiemelkedő alkotások találhatók még, mint a török emberjogi viszonyokat kipellengérező közönségsiker, az Éjféli expressz (Alan Parker), a vietnámi háború borzalmait bemutató Hazatérés (Hal Ashby), a francia komédia és szatíra mesterének életét feldolgozó, Arany Pálma- és Oscar-jelölt Molière (Ariane Mnouchkine), New Orleans vöröslámpás negyedében felnevelkedett kislány drámájával újabb tabukat döntögető Pretty Baby (Louis Malle) és a lassú őrület stációit felvillantó Utazás a fénybe (Rainer Werner Fassbinder).
A díjazott színészek mellett látható volt Louis Malle filmjének csitri sztárja Brooke Shields és Susan Sarandon (Pretty Baby), Isabelle Huppert mellett Jean Carmet és Stéphane Audran (Violette Nozière), Brad Davis (Éjféli expressz), Jon Voight oldalán a politikus alkatú, aerobicozó Jane Fonda (Hazatérés), Marcello Mastroianni és Gérard Depardieu (Szia Majom)!), Geraldine Chaplin (Bekötött szemmel), Nick Nolte (Ki állítja meg az esőt?), és természetesen a The Band búcsúkoncertjéről készült Martin Scorsese-film, Az utolsó valcer zenésznagyságai, köztük Eric Clapton, Neil Diamond, Bob Dylan, Ronnie Hawkins, Dr. John, Ringo Starr, Muddy Waters és Neil Young…
A Rendezők Kéthete szekció viszonylag ismeretlen mezőnyéből kiemelhető Bigas Luna spanyol filmrendező hazánkban is bemutatott filmje, a Bilbao, valamint Bob Dylan négyórás Renaldo And Clara című alkotása. Érdekesség, hogy Erland Josephson–Sven Nykvist–Ingrid Thulin trió Kritikusok Hete szekcióba meghívott En och en című filmjét a Rendezők Kéthete keretében is vetítették.
Magyar részről az egész estét betöltő filmek versenyében Makk Károly Egy erkölcsös éjszaka című, Hunyady Sándor novellájából készült filmje vett részt, Carla Romanelli, Cserhalmi György, Tarján Györgyi és Psota Irén főszereplésével, a rövidfilmekében Gyulai Líviusz Új lakók című rajzfilmje.
Említésre méltó, hogy a versenyen kívül vetített Fedora zenéjét a magyar származású Rózsa Miklós szerezte, továbbá, hogy az Un Certain Regard szekcióban indított francia kémfilm, Az 51-es dosszié egyik szerepét Szabó László alakította.