Bőd (Beszterce-Naszód megye)
A Bőd (Beszterce-Naszód megye) olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Megjelenése óta nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a szórakoztatásig. Hatása az élet különböző területeire terjedt ki, hatása továbbra is tanulmányozás és elemzés tárgya. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Bőd (Beszterce-Naszód megye)-et, és elemezzük relevanciáját a mai társadalomban. Az eredetétől a fejlődéséig megvizsgáljuk a jelenkori világban betöltött szerepét, és átgondoljuk a jövőre vonatkozó jelentését.
| Bőd (Beudiu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Apanagyfalu |
| Rang | falu |
| Községközpont | Apanagyfalu |
| Irányítószám | 427136 |
| SIRUTA-kód | 34093 |
| Népesség | |
| Népesség | 475 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8 (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 320 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 03′ 44″, k. h. 24° 10′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 44″, k. h. 24° 10′ 23″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bőd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bőd (románul: Beudiu) település Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
Bethlentől délre fekvő település.
Története
Bőd nevét már 1305-ben említette oklevél Beud néven.
1485-ben Beed, 1511-ben Bewd, 1587-ben Malom, Beod, 1733-ban Beiugy, 1750-ben Bögy, 1760–1762 között Böd, 1808-ban Böd, Beöd, Bögyu, 1861-ben Bööd, 1913-ban Bőd néven írták.
1305-ben az Apafi család birtoka volt.
1524 Bewd határában fekvő, Borzás felé eső halastavát említették.
1646-ban Beod néven I. Rákóczi György volt a birtokosa.
1891-ben a Pallas Nagy Lexikona írta a településről:
| „ | Bőd (Böőd, Beudu, Bogyu), kisközség Szolnok-Doboka vármegye kékesi járásában, 701 oláh lakossal, gőzmalommal. | ” |
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.
1910-ben 763 lakosából 38 magyar, 49 német, 676 román volt. Ebből 674 görögkatolikus, 25 református, 56 izraelita volt.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
