Felsőilosva
Napjainkban a Felsőilosva olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. A technológia és a globalizáció fejlődésével a Felsőilosva sok egyén mindennapi életének alapvető elemévé vált, és különböző szempontokra, például társadalomra, gazdaságra, politikára és kultúrára van hatással. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mélyebben elmélyüljünk a Felsőilosva tanulmányozásában és elemzésében, hogy jobban megértsük mai hatását és hatását. Ebben a cikkben a Felsőilosva-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történelmi eredetétől a jelenkori világra gyakorolt hatásaiig, azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
| Felsőilosva (Târlișua) | |
 | |
| Az 1936-ban lebontott felsőilosvai fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Felsőilosva |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 427330 |
| Körzethívószám | 0x63 |
| SIRUTA-kód | 35161 |
| Népesség | |
| Népesség | 888 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 370 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 23′ 02″, k. h. 24° 10′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 02″, k. h. 24° 10′ 27″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőilosva (románul: Târlișua) községközpont Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
Déstől 46 km-re északkeletre, az Cibles hegységben fekszik.
Nevének eredete
Ld. Alsóilosvánál. A patak első említése: Kysuluswa (1334). Történeti névalakjai: Ilosva (1576), Kis-Ilosva (1607), Felső-Ilosva (1618).
Története
1560 és 1576 között települt román lakossággal, Szészárma tartozékaként. 1597-ben Báthory Zsigmond Petru Logofătnek adományozta, majd házasság révén a Bálinttit család birtokába került. 1673-tól a Teleki családé volt. Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott.
2006-ban az Ilosvai-patak árvizében 13 ember és 450 állat veszítette életét.
Lakossága
1850-ben 541 lakosából 485 volt román, 40 zsidó és 16 cigány nemzetiségű, 501 görögkatolikus és 40 zsidó vallású.
2002-ben 1020 román nemzetiségű lakosából 948 volt ortodox és 58 görögkatolikus vallású.
Híres emberek
- Itt született 1885. november 27-én Liviu Rebreanu író.
Források
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés : Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 127–131. o.
Jegyzetek
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
- ↑ Catholica.ro - Asistență Caritas pentru locuitorii din Târlișua (comunicat). . (Hozzáférés: 2007. április 8.)
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
