A Alsóegres (Sajóudvarhely község) olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A kezdetektől napjainkig tanulmányozás, vita és elemzés tárgya volt különböző területeken. Jelentősége abban rejlik, hogy hatással van az emberek mindennapi életére, valamint relevanciája többek között az akadémiai, tudományos, társadalmi, kulturális területeken. Ez a cikk átfogó és részletes módon kíván foglalkozni a Alsóegres (Sajóudvarhely község) különböző szempontjaival, átfogó és frissített látásmódot kínálva a témáról. Eredetét, időbeli alakulását, a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásait és a lehetséges jövőbeli perspektívákat vizsgáljuk.
Alsóegres (Agrișu de Jos) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Beszterce-Naszód |
Község | Sajóudvarhely |
Rang | falu |
Községközpont | Sajóudvarhely |
Irányítószám | 427307 |
SIRUTA-kód | 34798 |
Népesség | |
Népesség | 328 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - (2011) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 314 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 09′ 25″, k. h. 24° 14′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 25″, k. h. 24° 14′ 15″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alsóegres (románul: Agrișu de Jos, régebbi nevén Bethlenegres) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Beszterce-Naszód megye nyugati részén helyezkedik el, Felsőegrestől keletre, Besztercétől 35 km-re nyugatra, Bethlentől 8 km-re délkeletre.
1408-ban említi először írott forrás Egres néven, 1576-ban már Oláhegres néven jelentkezik a forrásokban. A középkorban és kora újkorban a Bethlen-család birtokolta, ők a települést 1482-ben Moldvából hozott román jobbágyokkal telepítették be. Az 1658-as tatárjárás idején elpusztult, később újratelepült.
A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott. A második bécsi döntés visszaítélte Magyarországnak, 1941-ben a magyar hatóságok Felsőegressel egyesítették Bethlenegres néven. A két település 1945 után ismét különvált.
1850-ben 137 román lakosa volt.
1910-ben a falu lakossága már 200 főt számlált, ebből 195 román, 5 magyar volt.
2002-ben 387 lakosából 385 román, 2 ukrán volt.
Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.