Virágosberek
Ebben a cikkben elmélyülünk a Virágosberek témájában, feltárva annak különböző oldalait és a mai relevanciáját. A _Var1 olyan téma, amely a tudománytól a populáris kultúráig különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki, és a társadalomra gyakorolt hatása jelentős. A történelem során a Virágosberek alapvető szerepet játszott az emberek életében, befolyásolta döntéseiket, hiedelmeiket és az őket körülvevő világgal való interakciót. Ezen túlmenően a Virágosberek számos alkalommal vita és elemzés tárgya volt, ami hozzájárult ahhoz, hogy gazdagabbá tegyük e kérdéskör megértését. A következő néhány sorban részletesen megvizsgáljuk a Virágosberek különböző aspektusait és azok fontosságát a jelenlegi környezetben.
| Virágosberek (Florești) | |
 | |
| Kép a Barátos folyó hídján | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Nemegye |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nemegye község |
| Irányítószám | 427181 |
| SIRUTA-kód | 34002 |
| Népesség | |
| Népesség | 592 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 14′ 18″, k. h. 24° 16′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 18″, k. h. 24° 16′ 47″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Virágosberek (románul: Florești) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
Bethlentől északra fekvő település.
Története
Virágosberek (Florești) nevét 1325-ben említette először oklevél Vylagusberk néven.
További névváltozatai:1332–1337 között Vijlagusbereg (helytelenül: Vylagulbereg). 1333-ban Wyragusberek. 1356-ban Viragosberk, (Németek lakják). 1392-ben Vilagusberek, 1437-ben Wyragosberk, 1587-ben Zeker Brette, Viragos Berek 1808-ban Berek (Világos-, Virágos-), 1861-ben Virágosberek, 1888-ban Virágosberek (Sirágu, Olvasva "Zsirágu"), 1913-ban Virágosberek.
Virágosberek kezdettől fogva a Becsegergely nemzetségbeli Somkereki család birtoka volt, kiknek őse Beche még a 13. században élt. Tőle e birtok 1304-ben fiaira: Jánosra és Giléthre, majd Giléth fiaira: Lászlóra, Mihályra és Becsére szállt.
1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint Wyragusberek, sacerdos de Vylagulbereg már egyházas hely volt magyar lakossággal.
1392-ben a Somkerekiek utódai a birtokot 3 részre osztották maguk közt; 1. Virágosberki Beche fia István, 2. Nemegyei Mihály fia János és 3. Somkereki Gilét fia László; László fia László; Miklós fiai: János és Antal és András fia Márton között, a fentebb említett Virágosberki Istvánnak pedig itt egy állandó udvarházat engedtek át. 1530-ban Wyragosberek a Somkeréki Erdélyiek részbirtoka volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott.
A települést egykor magyarok és németek lakták, amit római katolikus volta is bizonyít. Magyar lakói valószínűleg nagyrészt 1602–1603 és 1662–1663 között pusztulhattak ki, helyükre románok költöztek. A néhány megmaradt magyar lakosa – köztük a Dénes család is –, huzamos időn át vallását, nemzetiségét megőrizte, az 1800-as évek végére már elrománosodott.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
- Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
