Ebben a cikkben a Bene Ferenc (orvos, 1775–1858) témáját átfogó és részletes perspektívából tárgyaljuk. Egy kimerítő elemzésen keresztül a Bene Ferenc (orvos, 1775–1858)-hez kapcsolódó különböző szempontok kerülnek feltárásra, beleértve annak eredetét, fejlődését és mai relevanciáját. Különböző nézőpontokat, elméleteket és tanulmányokat vizsgálunk meg a Bene Ferenc (orvos, 1775–1858)-ről, hogy átfogó és gazdagító képet kapjunk erről a témáról. Ezen kívül konkrét példákat és gyakorlati eseteket is elemzünk, amelyek bemutatják a Bene Ferenc (orvos, 1775–1858) fontosságát és hatását különböző kontextusokban. Végül olyan gondolatokat és következtetéseket javasolunk, amelyek arra ösztönzik az olvasókat, hogy elmélyítsék a Bene Ferenc (orvos, 1775–1858) megértését és értékelését.
Bene Ferenc | |
Egger Vilmos festménye (1825) | |
Született | 1775. október 10. Mindszent |
Elhunyt | 1858. július 2. (82 évesen) Pest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Bene Ferenc |
Foglalkozása | orvos |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bene Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Idősebb Bene Ferenc (Mindszent, 1775. október 10. – Pest, 1858. július 2.) magyar orvos, a himlőoltás bevezetője Magyarországon. 1801. augusztus 1-jén ő kezdte meg Pesten a himlőoltást. 1802-ben írt munkájában 43 magyar orvost említ, akik már korábban kísérleteztek a Jenner-féle himlőoltással.
Apja, aki sopron vármegyei nemes családból származott, jegyzői hivatalt viselt, később mint megyei esküdt és számvevő Algyőre és végül Szegedre költözött. Ferenc középiskolába járt és tanulmányait Budán folytatta, az orvosi tanulmányokat Pesten és Bécsben végezte, 1798. szeptember 4. Pesten doktorrá avatták. 1799-ben a polgári sebészeknek, mint korrepetitor orvosi leckéket adott. 1802. december 24-étől mint helyettes tanár a bonctant tanította az egyetemen és rendes tanárrá kinevezték, 1803. január 31. foglalta el székét és 1840-ig a különös kór- és gyógytant adta elő; emellett 1806-ban a városi kórház igazgatójává és városi főorvossá választották meg. 1810-ben rektori hivatalt viselt. 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává és 1841. február 9-én az orvosi kar igazgatójává nevezték ki. A pesti tudományegyetem 1848-ban ünnepelte meg orvosi pályájának félszázados ünnepét. 1807-ben két hónapot töltött Párizsban, később Németországot utazta be; 1828-ban három hónapig időzött Angliában; 1834-ben beutazta Felső-Magyarországot.
Arcképe Rohn és Grund által kőre rajzolva. (Pest, 1864.) a Magyar Orvosok és Term. Munkálatai IX. kötete mellett.
1806. augusztus 7-én Schraud Ferenc főorvos, 1807-ben Rácz tanár, 1808-ban Schönbauer fölött tartott emlékbeszédet. 1841. május 20-án először gyűjtötte össze Pestre az orvosokat és természet-vizsgálókat az egyetem nagy termébe. Cikke van a Zeitschrift von und für Ungarn-ben (1802).