Ebben a cikkben a Tomcsányi Ádám témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk annak fontosságáról, hatásáról és jelenkori relevanciájáról. Részletes és szigorú elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Tomcsányi Ádám-hez kapcsolódó különféle szempontokat, kitérve annak eredetére és időbeli alakulására. Hasonlóképpen elmélyülünk a Tomcsányi Ádám gyakorlati és elméleti vonatkozásaiban különböző összefüggésekben, valamint a társadalomra és a mindennapi életre gyakorolt hatásában. Kritikus és reflektív megközelítéssel ez a cikk gazdagító és mélyreható pillantást kíván nyújtani a Tomcsányi Ádám-re, olyan ismereteket és perspektívákat kínálva, amelyek reflexióra és vitára invitálnak.
Tomcsányi Ádám | |
Született | 1755. december 4. Kámánfalu |
Elhunyt |
Pest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | rektor |
Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem (–1790) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tomcsányi Ádám témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tomcsinyi Tomcsányi Ádám (Kámánfalu, Nyitra vármegye, 1755. december 4. – Pest, 1831. július 24.) filozófiai doktor, természettudós, egyetemi tanár.
Alsóbb tanulmányait Prasicon, Nyitrán, Selmecen és Nagykárolyban végezte. 1778-ban a budai egyetemen bölcseletet hallgatott s csakhamar a bölcseletet hallgatók tanítója lett; 1790–1791-ben ugyanott tanársegéd volt a természettan és erőműtan tanára mellett. 1791–1798-ig mint a természettan és mezei gazdaság tanára Nagyváradon működött. Innét Pozsonyba került szintén tanárnak. 1801-ben a pesti egyetemre a természettan és erőműtan tanárának helyeztetett át, ahol 1804–1805-ben bölcseletkari dékán, 1823–1824-ben pedig rektor volt. 1802. szeptember 27-én a jénai mineralógiai társaság tiszteleti tagjának választotta. 1831-ben hunyt el Pesten.
Cikke a Tudom. Gyűjteményben (1817. V. VI. A mennykőhárítókról).
Önállóan megjelent művei: