Vízkelety Ferenc

A mai világban a Vízkelety Ferenc olyan kérdés, amely egyre fontosabbá vált a társadalomban. A Vízkelety Ferenc megjelenése óta vita és érdeklődés tárgya, ellentmondó véleményeket generált, és felkeltette a szakértők és laikusok kíváncsiságát. Akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár a különböző területekre gyakorolt ​​hatása miatt, a Vízkelety Ferenc globális érdeklődésre számot tartó témává nőtte ki magát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vízkelety Ferenc különböző aspektusait, és megvitatjuk fontosságát a jelenlegi kontextusban.

Vízkelety Ferenc
Született1789
nem ismert
Elhunyt1875. május 10. (85-86 évesen)
Bécs
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • jogtudós
  • kánonjogász
SablonWikidataSegítség

Vízkelety Ferenc (Liptóújvár, 1789. január 25.Bécs, 1875. május 10.) jogi doktor, egyetemi tanár, császári királyi valóságos udvari tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja.

Élete

Az ősrégi Pozsony vármegyei vizkeleti Vizkelety családban született. Apja Vizkelety Ferenc (17281800), őrnagy, liptóújvári uradalmi felügyelő, anyja, Amandini Ilona (17541821). Az apai nagyszülei Vizkelety Ferenc (16981737), huszár kapitány és alapi Salamon Magdolna voltak.

Tanári pályáját az 1830-as években kezdte meg; az 1860-as években a bécsi egyetemen az egyházjog, majd a magyar közjog tanára, dékán és igazgató volt; később pesti egyetemi jogtanár. Meghalt 1875-ben Bécsben, életének 86. évében.

Házassága és leszármazottjai

Budán, a krisztinavárosi plébánián 1825. április 9-én, feleségül vette nemes Kiss Jozefa (1799Pozsony, 1890. március 22.) kisasszonyt, akitől több gyermeke született:

Műve

  • Oratio de fatis, que literae ingenuaequae artes novemdecim seculorum decursu expertae sunt. Budae, 1845. (Az egyetem alapításának évfordulóján, jún. 25. ünnepi beszéd.)

Irodalom

  • Vasárnapi Ujság 1875. 20. sz. (Nekr.)
  • Ellenőr 1875. 132. sz.
  • Emlékbeszéd néhai Vizkelety Ferencz felett. Bpest, 1876. (Egyetemi beszédek) és gyászjelentés.
  • Moenich-Vutkovich, Magyar Irók Névtára. Pozsony, 1876. 571. l.
  • Petrik Bibliogr.

Jegyzetek

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

További információk

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap