A mai világban a Vízkelety Ferenc olyan kérdés, amely egyre fontosabbá vált a társadalomban. A Vízkelety Ferenc megjelenése óta vita és érdeklődés tárgya, ellentmondó véleményeket generált, és felkeltette a szakértők és laikusok kíváncsiságát. Akár a mindennapi életre gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a különböző területekre gyakorolt hatása miatt, a Vízkelety Ferenc globális érdeklődésre számot tartó témává nőtte ki magát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vízkelety Ferenc különböző aspektusait, és megvitatjuk fontosságát a jelenlegi kontextusban.
Vízkelety Ferenc | |
Született | 1789 nem ismert |
Elhunyt | 1875. május 10. (85-86 évesen) Bécs |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vízkelety Ferenc (Liptóújvár, 1789. január 25.– Bécs, 1875. május 10.) jogi doktor, egyetemi tanár, császári királyi valóságos udvari tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja.
Az ősrégi Pozsony vármegyei vizkeleti Vizkelety családban született. Apja Vizkelety Ferenc (1728–1800), őrnagy, liptóújvári uradalmi felügyelő, anyja, Amandini Ilona (1754–1821). Az apai nagyszülei Vizkelety Ferenc (1698–1737), huszár kapitány és alapi Salamon Magdolna voltak.
Tanári pályáját az 1830-as években kezdte meg; az 1860-as években a bécsi egyetemen az egyházjog, majd a magyar közjog tanára, dékán és igazgató volt; később pesti egyetemi jogtanár. Meghalt 1875-ben Bécsben, életének 86. évében.
Budán, a krisztinavárosi plébánián 1825. április 9-én, feleségül vette nemes Kiss Jozefa (1799 – Pozsony, 1890. március 22.) kisasszonyt, akitől több gyermeke született: