Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Dercsik Nepomuk János témáját, azzal a céllal, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a kérdésről. Elemezzük ennek relevanciáját különböző összefüggésekben, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a terület szakértőinek különféle szempontjait és véleményét, hogy az olvasó teljes mértékben megértse a Dercsik Nepomuk János-et. A szövegben a témához kapcsolódó különböző szempontok kerülnek kitérésre, annak eredetétől és fejlődésétől a lehetséges jövőbeli következményekig, egy holisztikus és tisztázó jövőkép kialakítása céljából.
Dercsik Nepomuk János | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Dercsik Nepomuk János |
Született | 1785. május 15. Csáca |
Nemzetiség | magyar |
Elhunyt | 1842. július 29. (57 évesen) Buda |
Munkássága | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | római katolikus |
Tisztség | püspök |
Dercsik Nepomuk János (Dertsik Nepomuk János) (Csáca, 1785. május 15. – Buda, 1842. július 29.) teológiai doktor, címzetes püspök és belső titkos tanácsos.
A teológiát 1804-től Bécsben hallgatta és mint teológiai doktor jött onnan haza. 1806-tól 1809-ig tanulmányi felügyelő volt a pesti központi papnevelő intézetben; 1809-től 1814-ig a bibliai tárgyakat tanította a Nagyszombati Egyetemen, 1815-től a keleti nyelveket a pesti egyetemen; 1826. január 2. esztergomi kanonokká s pesti papnevelői kormányzóvá lett. 1829-ben a budai könyvvizsgáló hivatalhoz egyházi könyvek királyi vizsgálójává, 1830 elején pedig sz. Ipoly zoborhegyi apátjává neveztetett ki. 1833-ban a teológiai kar elnöke s igazgatója, 1836-ban az egyetem rektora, helytartósági előadó tanácsosa és pristinai címzetes püspök lett egyúttal.
Üdvözlő beszéde, melyet Kopácsy József herczegprimás székfoglalója alkalmából mondott, megjelent az Esztergomi díszünnepély című munkában.
Kézirati munkája: Grammatica Arabica et versiones e lingua Arabica. (Szilasy János papnevelőintézeti növendéknek 1816–17. másolatában)