A ma bemutatott cikkünkben a Bourbon–Szicíliai Mária Terézia magyar királyné lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a mai relevanciájáig elmerülünk egy körutazásban, amely bemutatja mindazokat a releváns szempontokat, amelyek a Bourbon–Szicíliai Mária Terézia magyar királyné-et minden típusú ember érdeklődésére számot tartó témává teszik. Elemezni fogjuk a társadalomra gyakorolt hatását, időbeli alakulását és a Bourbon–Szicíliai Mária Terézia magyar királyné különböző nézőpontjait. Előzetes tudásának szintjétől függetlenül ez a cikk átfogó és gazdagító képet ad a Bourbon–Szicíliai Mária Terézia magyar királyné-ről, azzal a céllal, hogy elmélyüljön annak jelentésében és relevanciájában a mai világban.
Mária Terézia Karolina Jozefina | |
Louise Élisabeth Vigée Le Brun festménye | |
Uralkodóház | Bourbon |
Született | 1772. június 6. Nápoly |
Elhunyt | 1807. április 13. (34 évesen) Bécs |
Nyughelye | Császári kripta |
Édesapja | I. Ferdinánd nápoly–szicíliai kettős király |
Édesanyja | Ausztriai Mária Karolina |
Házastársa | I. Ferenc osztrák császár és magyar király |
Gyermekei | Mária Lujza francia császárné I. Ferdinánd osztrák császár Mária Leopoldina brazil császárné Mária Klementina, Salerno hercegnéje Mária Karolina Ferdinanda szász trónörökösné Ferenc Károly főherceg Mária Anna főhercegnő |
Vallása | római katolikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Terézia Karolina Jozefina témájú médiaállományokat. |
Mária Terézia Karolina Jozefina (olaszul: Maria Teresa Carolina Giuseppina, németül: Maria Theresia Karolina Giuseppina; Nápoly, Két Szicília Királysága, 1772. június 6. – Bécs, Osztrák Császárság, 1807. április 13.), Bourbon-házból származó nápoly–szicíliai királyi hercegnő, I. Ferenc császárral kötött házassága révén az utolsó német-római és az első osztrák császárné, valamint magyar és cseh királyné 1792-től 1807-ben bekövetkezett haláláig.
I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király és Ausztriai Mária Karolina királyné legidősebb leánya, Mária Terézia magyar királynő unokája volt. 1790-ben házasodott össze unokatestvérével, az osztrák trónörökössel, Ferenc József Károly főherceggel, akinek ez volt a második házassága. A boldognak tartott kapcsolatukból összesen tizenkét gyermek született, köztük Mária Lujza francia császárné, Mária Leopoldina brazil császárné, továbbá I. Ferdinánd osztrák császár és Ferenc Károly főherceg, I. Ferenc József császár és király édesapja.
A császárné tizenkettedik gyermekének születésével járó szövődményekbe halt bele 1807. április 13-án, mindössze harmincnégy éves korában. A Habsburg-család hagyományos temetkezési helyén, a császári kriptában temették el Bécsett. Hitvese harmadjára is megnősült, másik unokatestvérét, Ausztriai Mária Ludovika főhercegnőt vette feleségül, akitől nem születettek gyermekei.
Édesapja a Bourbon-házból való IV. Ferdinánd nápolyi király (1751–1825), a későbbi I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király volt, III. Károly spanyol király és Mária Amália Krisztina szász hercegnő, lengyel királyi hercegnő, spanyol királyné fia.
Édesanyja Mária Karolina Lujza főhercegnő (1752–1814), I. (Lotaringiai) Ferenc német–római császár (1708–1765) és Mária Terézia császárné (1717–1780) leánya volt, akit himlőben elhalt nővérei (Mária Johanna Gabriella, 1750–1762 és Mária Jozefa, 1751–1767) helyett adtak feleségül Ferdinándhoz 1768-ban.
Házasságukból tizennyolc gyermek született, nápoly–szicíliai (egyben spanyol) királyi hercegek és hercegnők, de közülük csak heten érték meg a felnőttkort:
Mária Teréziának, akárcsak felnőtt testvérei legtöbbjének, katolikus uralkodó családból kerestek házastársat, lehetőleg uralkodói trón várományosát. 1790. augusztus 19-én Bécsben feleségül ment unokafivéréhez, Ferenc József Károly főherceghez (1768–1835), II. Lipót császár legidősebb fiához, a Német-római Birodalom trónörököséhez, akinek első felesége, Erzsébet Vilma württembergi hercegnő (Prinzessin Elisabeth Wilhelmina) alig néhány hónappal korábban, 1790. április 18-án halt meg, gyermekének szülésekor.
A férj 1792. március 1-jén II. Ferenc (német-római) császár néven trónra lépett, 1792. június 6-án magyar királlyá koronázták Budán, Mária Terézia főhercegnéből német-római császárné és magyar királyné, majd 1804-ben, a Osztrák Császárság kikiáltásával osztrák császárné lett. Házasságukból 12 gyermek született, közülük heten érték meg a felnőttkort, ezekből kettőt súlyos szellemi fogyatékosság sújtott:
1792 és 1807 között a Gonzaga Eleonóra királyné által alapított Csillagkeresztes Rend védnökasszonya volt, ami a katolikus, jótékonykodó nemes asszonyok kitüntetése és szervezete volt.
Mária Terézia császárné és királyné 1807. április 13-án hunyt el, a gyermekszülések során elszenvedett szövődmények következtében. A Habsburg-család hagyományos temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában helyezték örök nyugalomra. Mindössze 34 éves volt.
A megözvegyült Ferenc császár még a gyászév letelte előtt, 1808. január 6-án harmadszor is megnősült. Egy másik unokanővérét, Habsburg–Estei Mária Ludovika főhercegnőt (1787–1816) vette feleségül.
Bourbon-ház, nápoly–szicíliai ág Született: 1772. június 6. Elhunyt: 1807. április 13. | ||
Előző nem volt |
Ausztria császárnéja 1804. augusztus 11. – 1807. április 13. |
Következő Habsburg–Estei Mária Lujza |
Előző Spanyolországi Mária Lujza |
Német-római császárné német királyné 1792. július 7. – 1806. augusztus 6. |
Következő nem volt |
Magyarország és Csehország királynéja 1792. március 1. – 1807. április 13. |
Következő Habsburg–Estei Mária Lujza |