A mai világban a Görög Mara soha nem látott jelentőséget kapott. Legyen szó a technológia, a politika, a szórakoztatás vagy bármely más területről, a Görög Mara állandó beszédtémává vált, és az érdeklődés és a vita kimeríthetetlen forrásává vált. Hatása a mindennapi életünkben meghozott döntésektől a globálisan tapasztalható nagy átalakulásokig terjed. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Görög Mara összes aspektusát, feltárva mind gyakorlati vonatkozásait, mind szimbolikus jelentését. Egy kimerítő elemzéssel igyekszünk megvilágítani azokat a különböző szempontokat, amelyek a Görög Mara-et elemzésre és vizsgálatra érdemes jelenséggé teszik.
Görög Mara | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1927. szeptember 19. Budapest |
Elhunyt | 2014. Budapest |
Házastársa | Besztercei Pál |
Gyermekei | Besztercei Zsuzsa |
Pályafutása | |
Iskolái | Országos Színészegyesület Színészképző Iskolája (1946) |
Híres szerepei | Ilma Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Dorina Molière: Tartuffe Vuca Mikszáth Kálmán - Semsey Jenő - Benedek András: A szelistyei asszonyok Diabolo Pepita Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél Ilona, a pirossapkás lány Tabi László: A pirossapkás lány |
Görög Mara IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Görög Mara (Budapest, 1927. szeptember 19. – Budapest, 2014.) magyar színésznő.
Budapesten született 1927. szeptember 19-én. Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában szerzett színészi diplomát 1946-ban. Pályája elején Hámori Aladár színigazgató vándortársulatával lépett fel vidéki városokban (Szentes, Csongrád, Nagykőrös, Karcag, Békéscsaba, Gyula). 1949-től a Miskolci Nemzeti Színház, 1954-től a Fővárosi Operettszínház szerződtette. 1957 és 1960 között a Petőfi Színház és a Jókai Színház színésznője volt. Ezután a Tarka Színpad, 1963-tól a Thália Színház, 1966-tól 1969-ig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Házastársa Besztercei Pál Jászai Mari-díjas színész volt. Leányuk Besztercei Zsuzsa is a színészi pályát választotta.