Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kőváry Gyula témáját, a mai társadalomra gyakorolt hatását és a különböző területeken betöltött relevanciáját. A történelem során a Kőváry Gyula nagy érdeklődés és kutatás témája volt, számos nézőponttal és megközelítéssel, amelyek hozzájárultak az új ötletek megértéséhez és fejlesztéséhez. A gazdaságra, a kultúrára és a politikára gyakorolt hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig a Kőváry Gyula többdimenziós kérdésnek bizonyult, amelyet érdemes elemezni és megvitatni. Kimerítő elemzéssel ez a cikk világos és átfogó képet kíván nyújtani a Kőváry Gyula-ről, mélyebb és értelmesebb megértést kínálva az olvasóknak a Kőváry Gyula mai fontosságáról.
Kőváry Gyula | |
Az 1910-es években | |
Született | Kőváry Gyula Miklós József 1884. május 17. Rimaszombat |
Elhunyt | 1967. július 15. (83 évesen) Bécs |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Nagy Vilma Erzsébet (h. 1914–1917) Takács Ilona (h. 1917–1921) Goldschmidt Judit Mária (h. 1921–?) |
Szülei | Kőváry Miklós Mihályi Julianna |
Foglalkozása |
|
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1908–1956 |
Híres szerepei | Simon mester Anatole France–Gábor Andor: A néma asszony Az ideges Gruber A kölcsönkért kastély |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőváry Gyula témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kőváry Gyula, névvariáns: Kővári (Rimaszombat, 1884. május 17. – Bécs, 1967. július 15.) magyar színész, konferanszié, író, forgatókönyvíró és rendező.
Kőváry Miklós és balogfalvi Mihályi Julianna fiaként született. 1902-ben érettségizett, majd 1906-ban elvégezte az Országos Színészegyesület színiiskoláját. Első műveit 1908-tól az Apolló Színházban mutatták be. 1921-ben a Délutáni Kabaréban konferált, 1928 és 1933 között Berlinben saját társulatot alapított Kabarett der Komiker néven. Miután hazatért, 1934-ben a Terézkörúti Színpad és a Medgyaszay Színpad, majd a Pódium Kabaré szerződtette mint író-konferansziét, ahol Békeffi Lászlóval együtt konferált. Ő volt az első, aki blüetteket írt. Több száz tréfa szerzője. Vidám estjeit rendszeresen közvetítették a rádióban a húszas évek végétől a háborúig. 1938-tól a Pódium Írók Kabaréjában szerepelt. 1945 után a Vidám Színpad, a Kamara Varieté, az Ifjúsági Színház és az Állami Faluszínház játszotta műveit. 1957-től Bécsben élt, ahol a Theater der Courage műsoraiban is szerepelt. 1956-ban felterjesztették érdemes művész elismerésre, amit emigrálása miatt nem kapott meg.
1914-ben könyvet is írt Zenebona címmel. Állandó rovatot vezetett a Színházi Élet és a Délibáb című hetilapokban is. Két film forgatókönyvének megírása fűződik a nevéhez: Bob herceg (Huszka Jenővel, 1941-ben) és a Lesz, ami lesz! (ugyanabban az évben).
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1948-1956): színész-22; író-4.
Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
---|---|---|---|---|
1939 | A kormány tagja (1. magyar szinkron) | — | — | 1949 |
1945 | Akiket nem lehet leigázni | — | — | 1948 |
1949 | Van hazájuk | Robert Scott | Mihail Asztangov | 1950 |
1951 | Aladdin és a csodalámpa | — | — | 1952 |