Szilágyi Marcsa
A mai világban a Szilágyi Marcsa olyan téma, amely széles közönség figyelmét felkeltette. Akár történelmi jelentősége, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár személyes vonatkozásai miatt, a Szilágyi Marcsa különböző területek érdeklődésének témája lett. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szilágyi Marcsa témáját, átfogó és részletes áttekintést nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy megértsék annak fontosságát és jelentését. Egy átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Szilágyi Marcsa-hez kapcsolódó különböző szempontokat, gazdagító perspektívát kínálva, amely gondolkodásra és vitára ösztönöz. A Szilágyi Marcsa eredetétől jelenlegi hatásáig olyan érdeklődést ébreszt, amely megérdemli, hogy részletesen foglalkozzunk vele, és ez a cikk ennek a tudás- és megértésigénynek a kielégítését célozza.
| Szilágyi Marcsa | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931) | |
| Született | 1902. július 3. Kunmadaras |
| Elhunyt | 1983. augusztus 6. (81 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágyi Marcsa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szilágyi Marcsa, Szilágyi Mária (Kunmadaras, 1902. július 3. – Budapest, 1983. augusztus 6.) színésznő, sanzonénekesnő.
Életútja
Szilágyi János cipészmester és Réz Eszter leányaként született. Tanulmányait részben szülővárosában, részben Budapesten végezte, majd az Országos Színészegyesület színiiskolájának növendéke lett. Ennek elvégzése után a Városi Színházhoz szerződött, ahonnan Orosházára került. 1924 és 1927 között a debreceni Csokonai Színházban játszott. Ezután Budapesten az Andrássy úti Színház (1927–1928), a Belvárosi Színház (1928–1930, 1934), a Fővárosi Művész Színház (1929–1930), a New York Kabaré (1930), a Fővárosi Operettszínház (1931–1932), a Vígszínház (1930–1931), a Magyar Színház (1929), a Király Színház (1932–1934) és a Városi Színház (1935) voltak állomásai. A Komédiában is gyakorta fellépett 1935 és 1939 között, majd 1945-ben az Arizona Irodalmi Varietében, 1946-ban a Medgyaszay Színházban, 1959-ben pedig az Állami Faluszínházban szerepelt. Szerepkörét szubrett és komikai alakok, valamint jellemfigurák tették ki. Jelentősebb kabarészerepei: Kellér Dezső: Szilágyi Marcsa mint Borcsa Lukrécia, Halász Rudolf: A szerelem tisztelete.
Fontosabb szerepei
- Heltai Jenő: Naftalin – Etus
- Lajtai Lajos: Az okos mama – Zizi
- Zsolt Béla: Erzsébetváros – Esztike
- Schubert–Berté: Három a kislány – Tschöllné
Jegyzetek
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
További információk
- Magyar asszonyok lexikona. Összeállított, előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Budapest, 1931. elektronikus elérhetőség: Magyar Elektronikus Könyvtár
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. , Béta Irodalmi Rt., é. n.
- "Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam." , Magyar Színházi Intézet, 1981.
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
