Dózsa István (színművész)

Napjainkra a Dózsa István (színművész) széles körben vitatott témává vált, amely mind a szakértők, mind a nagyközönség számára érdekes. A Dózsa István (színművész) eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig számos kutatás és vita tárgya volt különböző területeken. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Dózsa István (színművész) jelentőségét, elemezve különböző szempontjait, és átfogó képet adunk a jelenkori világban betöltött relevanciájáról. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától a globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Dózsa István (színművész) részletes és kritikus figyelmet érdemel annak érdekében, hogy megértsük valós hatását társadalmunkban.

Dózsa István
Született1895. június 22.
Nyíregyháza
Elhunyt20. század
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész

SablonWikidataSegítség

Dózsa István (Nyíregyháza, 1895. június 22. – ?) magyar színész.

Élete

1915-ben végezte el az Országos Színészegyesület színiiskoláját. 1915 és 1919 között Nagyváradon, 1920 és 1922 között Miskolcon, 1922-től 1926-ig a Vígszínházban, majd 1927-ben az Andrássy úti Színházban játszott. Ezután csak alkalmanként lépett fel, például 1932-ben Békeffi László kabarétársulatában. 1940 és 1944 között az OMIKE Művészakció előadásain lépett színpadra, mivel máshol a zsidótörvények miatt nem szerepelhetett. Több filmben is szerepet kapott. 1955-től a Madách Színház tagjaként kisebb szerepeket formált meg, innen ment nyugdíjba.

Főbb szerepei

Színházi szerepei

Filmes szerepei

  • Petőfi (1922)
  • Rongyosok (1925) – Varju Bandi
  • Csak egy kislány van a világon (1929) – cigányprímás
  • A kék bálvány (1931) – bármixer
  • Hyppolit, a lakáj (1931) – teherautósofőr
  • Repülő arany (1932) – újságíró
  • Rákóczi induló (1933, magyar-német-osztrák) – Jóbék inasa
  • Márciusi mese (1934) – Dr. Steinkopf Szilárd, az agglegényklub elnöke
  • Az új földesúr (1935) – cseléd Ankerschmidtnél
  • Barátságos arcot kérek! (1935) – sofőr
  • Címzett ismeretlen (1935) – férfi a postán
  • A sárga csikó (1936) – révész
  • Dunaparti randevú (1936) – Péter, béres Nádasdon
  • Lovagias ügy (1936) – Feri, kávéházi pincér
  • Mária nővér (1936) – Mihály, szolga Ladányinál
  • Pókháló (1936) – János, irodaszolga a színházi ügynökségnél
  • 3 : 1 a szerelem javára (1937) – szurkoló
  • A férfi mind őrült (1937) – Donáth úr, képvásárló
  • A harapós férj (1937) – szolga Ilosvay birtokán
  • Az ember néha téved (1937) – öregdiák az érettségi banketten
  • Családi pótlék (1937) – portás a színházban
  • Édes a bosszú (1937) – bankfiók igazgatója
  • Hotel Kikelet (1937) – cigányzenész
  • Két fogoly (1937) – hadifogoly
  • Maga lesz a férjem (1937) – bútorszállító
  • Magdát kicsapják (1937)
  • Marika (1937) – színész
  • Mai lányok (1937) – árverésvezető
  • Segítség, örököltem! (1937) – Weininger, szakács Bartháéknál
  • Tokaji rapszódia (1937)
  • Úrilány szobát keres (1937) – magánnyomozó
  • Viki (1937) – Sanyi, pincér
  • A hölgy egy kissé bogaras (1938) – Novák úr, házmester
  • Az elcserélt ember (1938) – gépkezelő munkás
  • Fekete gyémántok (1938) – Dr. Felicius, tudós
  • Gyimesi vadvirág (1938) – börtönparancsnok
  • Papucshős (1938) – vendég a kávéházban
  • Te csak pipálj, Ladányi! (1938) – János, inas
  • Uz Bence (1938) – örmény favásárló
  • A tanítónő (1945) – napszámos
  • Aranyóra (1945) – rendőr
  • Forró mezők (1948)
  • Tűzkeresztség (1952)
  • Vihar (1952)
  • Én és a nagyapám (1954)
  • Életjel (1954)
  • Rokonok (1954)
  • Gábor diák (1956)
  • Honfoglalás 1-3. (1963) – miniszteri tanácsos

Szinkronszerepe

Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1946 Hősök hajója Pavlov, rangidős tüzérségi tiszt Georgij Petrovszkij 1949

Magyar Rádió

  • Kemény Egon–Gál György Sándor–Erdődy János: Komáromi farsang (1957), daljáték 2 részben

Jegyzetek

Források

További információk